Sétálgatva a belvárosban tegnap már semmi nem árulkodott attól, hogy öt napon keresztül emberek ezrei hömpölyögtek az utcákon egyik színpadtól a másikig. Nem voltak szeméthegyek, mint ahogy azt láttuk a Woodstock film végén. Maradt a húgyszag a zöldrészek körül, valamit enyhülve az előző napokhoz képest.

Isten őrizz, hogy a két eseményt egymáshoz hasonlítsam, de megint eltelt az Utcazene. Mostantól sokan ismét normális polgári életet élünk, azaz az estét otthon tölthetjük, nem muszáj annyi sört lenyelni, nem károsodik a hallásunk a hangfalak tövében.

Haver megbeszéli a májával, hogy még két napig bírni fogja, aztán egye penész, pihenhet. Értekezünk kicsit a sörfogyasztás negatívumairól, és hogy mennyivel jobb lenne, ha nem a húgyhólyagot növelné, hanem csajoknál a mellméretet, fiúknál a hímtagot. Aztán inkább belevágunk az utolsóelőtti napba.

Az egész ott kezdődött, hogy kaptam egy linket az egyik barátnőmtől. Ezt. Azt írta, hogy hallgassam meg a zenét, és szavazzak erre a veszprémi bandára! Na, gondoltam, ez biztos megint valami hülye lánclevél, hallgatja meg a tököm. De aztán belegondoltam, hogy ez a csaj nem olyan. Ő nem küld baromságokat. Így aztán klikkeltem, hallgattam és szavaztam. Később videót is néztem. Tegnap pedig meghallgattam újra, élőben. Nem egyszer…

Nemes Levente 12 húros gitáron játszik. Műsorát főként megzenésített versek, népdal-feldolgozások, néhány önálló dal és zenei téma alkotja. Egy éve ilyenkor még lebénulva kórházban feküdt, ám felépült és újra gitárt fogott a kezébe. Azóta írja dalait, és egy lemez összeállításán dolgozik.

Index: - Bár ezt a rendezvényt Utcazene Fesztiválnak nevezik, a fellépők csak ritkán képviselik a klasszikus utcazene „stílusát”. Te viszont kiülsz egy szál gitárral a színpadra, énekelsz és zenélsz – ahogy az a nagykönyvben meg van írva… Mennyire szándékos szerepvállalás ez?