Patrióta Lokál: Utcazene

Hova forduljunk?

- információs pont a Kossuth utcán -

Ha eltévednénk az Utcazene forgatagában, ha információra, segítségre van szükségünk, ha szeretnénk megtudni, hogy melyik koncertet érdemes megnézni és hol, vagy egyszerűen csak egy jó hangulatú beszélgetésre vágynánk, keressük fel az információs pont fiatal önkénteseit a Kossuth utcán, az óra mellett!

Az eleven, groove-os funky történelem

avagy LMT Connection koncert

Igazi zeneanalfabéta vagyok, amire ez a két utcazenés nap ébresztett rá. Persze ismerősek a (például a címben is szereplő) kifejezések és az irányzatok, de mind hiába! Miért volt mindez fontos? Nos, az LMT Connection miatt. Soha nem hallottam róla, de a tegnap esti koncerten kicsit megszerettem őket. Sőt, most már azt is tudom, hogy mi az igazi funky...

Második etap

- bevetésen az Illegál Kommandó -

Kicsit megrogyva bár, de törve nem – vágott neki a második napnak a buli mélyére bepillantó Illegál Kommandó. Fotókészülék a nyakba, koncentráció, önuralom, fegyelem, figyelem: és irány a tömeg, a zsivaj, a jókedv, a hullámzás, a lebegés, a hallgatás, a nevetés: vagyis az Utcazene fesztivál.

















És jöjjenek a fellépők!

Colour Stars

a Black & Proud az Utcazenén

Nevük ellenére egy többféle színben pompázó társasággal beszélgettünk tegnapi, Gizella udvari koncertjük után. Hangzásukkal az egész szerkesztőség tetszését és szimpátiáját elnyerték, s ahogy láttuk, a közönséget ugyancsak meggyőzték művészetükről. Nem kifejezetten utcazenész társaság, de zenei világuk mindenképpen beillik abba a forgatagba, ami az idei Fesztivált (is) jellemzi. A zenekar vezetőjét, Nyakas Pétert kérdeztük együttesükről.

Erős kezdés

- peace, love, unity -

Az első nap mindig furcsa. Az ember azt képzeli, hogy nehezen fog asszimilálódni a hétköznapok után, aztán persze baromi nagyot téved. Speciel én beleugrottam a lecsóba, koradélutáni sörök a szerkesztőség ideiglenes otthonának számító Incognito teraszán (köszönjük nekik ezúttal is), majd fröccsök a Nivegy-völgyi Borok Háza standjánál, majd újabb sörök (borra sör forevör), már nem is tudom hol, de ezzel célhoz is értem, hiszen beilleszkedtem.

Még csak a második nap

- ajánló szerdára -

Az első nap nehézségein túljutva – de egyelőre meg nem fáradva – készülhetünk a második napra. Kicsit rutinosabban, céltudatosabban vághatunk neki a napnak, nem felejtünk otthon dugóhúzót, esőkabátot, óvszert, gerontopresszinátort.

Az utcazenészekkel még nem sikerült teljesen megismerkednünk, így teljes szívből keveset ajánlhatunk, de a Profundis, a Black & Proud, a Tenderfoot Blues Unit (ismét) és a SunRoots ígéretesnek tűnik. De nem aggódunk, ez még csak a második nap, lesz időnk bepótolni mindegyiket.

Az Utca képekben

- bevetésen az Illegál Kommandó -

Mi sem természetesebb, mint hogy az Utcazene fesztivál alatt az Illegál Kommandó fotóaparátot ragad, és beleveti magát az utca forgatagába. Reményeink szerint minden nap láthatnak olvasóink egy-egy rövidebb, hosszabb fotóriportot az épp’ elmúlt nap eseményeiről. Most lássuk a keddet!

















És jöjjenek a fellépők!

Az első gitárpendülések

- akár esik akár fúj -

Kora délután a szürke ég és a szürke aszfalt között csak a zöldbe öltöztetett óra sejttette a Kossuth utcán, hogy valami készül. A nagyszínpadokat még javában szerelik, a kürtőskalácsos-hotdogos kiskocsik is üresen állnak, és még a helyekért sem kell küzdeni a színpadok előtt. Azt azonban már messziről észre lehet venni, hogy a fesztivál elkezdődött.

Kísérleti adás...

... az Incognito teraszáról

Hát, kérem, ahogy szoktuk volt, kiköltözünk ezúttal is szerkesztő-ségileg, mert utcazene, fesztivál, miazmás... Annyira, hogy már itt is ülünk az Incognito teraszán, pedig lóg az eső lába, de mi munkalkoholisták vagyunk, és ez amúgy is hagyomány szintén, hogy lóg. És lógunk mi is, itt, a teraszon...

Oldalak