Az egészségügy témakörében felmerülő sok elméleti kérdés után célszerű megvizsgálni és összevetni a felelős döntéshozók ragyogó szólamait és a szürke valóságot. Korábban részletesen igyekeztünk elemezni mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek a Népegészségügyi Programhoz tartoztak. Igaztalanok lennénk, ha a jelenlegi politikai, társadalmi kezdeményezéseket nem említenénk meg, és nem értelmeznénk.

Milyen stratégiát kell választanunk? Mint az írás elején jeleztem, a jelenlegi civilizáció egészen biztos el fog tűnni a Föld felszínéről, ami nem jelenti azt, hogy mi most küzdelem nélkül bedobjuk a törülközőt. Valószínűsíthető, hogy kisebb embercsoportok primitív és nagyon nehéz életkörülmények között folytatni fogják fajunk fennmaradását.

A napokban láttam a TV-ben egy politikai vitát (nem megy ritkaságszámban), ahol az egyik politikus hazugsággal vádolta a Kormányt, a másik politikus pedig az ellenzéket vádolta hazugsággal. Egy „független” politológusnak pedig az volt a véleménye, hogy sehol a világon nem lehet választásokat nyerni az igazság teljes feltárásával. Az emberek többsége nem tud és nem is akar szembenézni a kellemetlen igazsággal. Sokkal inkább hajlamos arra, hogy fejét a homokba dugja, és ne vegyen tudomást a kellemetlennek mutatkozó jövőről.

A VAHAVA projektről megállapíthatjuk, hogy a hazai tudományos élet kellő alapossággal foglakozott három éven keresztül a klímaváltozás problematikájával. A munka, amit elvégeztek felbecsülhetetlen értékű. A gondot az jelenti, hogy ennek a páratlan munkának kétséges a jövője.