Még alig ocsúdtunk fel a karácsonyi szövegdömpingből, februártól ismét ontja új kiadványait a könyvpiac. Ezúttal három olyan kötetről muszáj feltétlenül beszélnünk, amelyeket egy magára valamit is adó kultúrafogyasztónak illik megvásárolnia és elolvasnia.
És most már csak tényleg néhány nap van hátra karácsonyig, izgalmas regények, ünnepi kiadványok, szép albumok várnak az olvasóra. Íme, most ismét egy kis ízelítő a veszprémi Libri könyvesbolt újdonságaiból.
Most már tényleg mindjárt itt a karácsony, megszaporodtak az új könyvek. Izgalmas regények, ünnepi kiadványok, szép albumok és remek szakácskönyvek várnak az olvasóra. Íme, most ismét egy kis ízelítő a veszprémi Libri könyvesbolt újdonságaiból.
Az év maradékában, karácsony felé poroszkálva, ismét új könyvek lepik el a boltokat. Izgalmas regények, ünnepi kiadványok, szép albumok és remek szakácskönyvek várnak az olvasóra. Íme, egy kis ízelítő a veszprémi Libri könyvesbolt újdonságaiból.
Ígérem, utoljára szólalok meg Mozart 250. születésnapja kapcsán ebben az évben, de Volkmar Braunbehrens kiváló életrajzi kötetére muszáj felhívnom a figyelmet. Ebben a könyvben ugyanis végre nem a legendák Mozartja lép színre, hanem egy hús-vér lény, akinek életéről eddig súlyos téveszmék éltek a fejünkben. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára pedig egy egész könyváradat öntötte el a boltokat.
Egy remekmű általában halhatatlan. De mi történik akkor, ha a kulturális emlékezet megfeledkezik egy-egy páratlan értékű alkotásról? Sorozatunkban olyan műveket mutatunk be és ajánlunk olvasóink figyelmébe, amelyek részben vagy egészen, ritkán jutnak el a közönséghez, vagy mert kihullottak a kulturális kánonból, vagy mert hazánkban nehezen hozzáférhetőek. Sorozatunk legújabb darabja ezúttal könyvajánló is egyben.
Az év utolsó hónapjaiban minden eddiginél nagyobb választékban ömlenek majd a boltokba a könyvek. Ezúttal egy remek cseh regényt, a német novellisztika antológiáját és tankönyves akciókat ajánl a Libri.
Mint az emlékezet és a múló idő tanulmányozásának megszállottja, figyeltem fel először erre az olvasmányra. Körülbelül háromszáz oldal, benne négy elbeszélés, fekete-fehér fotókkal. Aztán már a közepén kiderült számomra, hogy Sebald műve a kilencvenes évek egyik legjobb európai regénye. Ami persze Szijj Ferenc nagyszerű fordításának is köszönhető.
A Nobel-díjat odaítélő bizottság tagjai évtizedekig vitatkoztak azon, vajon mit jelent Alfred végrendeletében az a kitétel, miszerint az irodalmi Nobel-díjat csak olyan szerző kaphatja meg, akinek műveiben fellelhető az úgynevezett ideális szemlélet. Bár Moravia mindvégig esélyes volt a díjra, végül nem ítélték neki oda, mert életművének második szakaszát a svéd akadémia nem tartotta eléggé ideálisnak.
Nem szokásom, hogy egy olvasott könyvről még a befejezése előtt infantilis lelkesedéssel ódákat zengjek, most azonban szeretnék felkiáltani: minden valamirevaló olvasó azonnal vegye a kezébe ezt a kötetet! Agota Kristof Trilógiája számomra az idei év egyik legnagyobb irodalmi felfedezése.