Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ötlet. A Balatonon innen, a Bakonyon túl, ott, ahol a pénz-háború dúl, Veszprém városában azóta is él egy lelkes csoport. Lassan tíz esztendeje már annak, hogy a Gyermek-mosolyok napja alatt húzzák az igát a bábművészet anno kies földjén, és lám, nem hiába. Az elvetett mag lassan szárba szökken, a termés pedig olyan érték, ami pénzben nem mérhető. Annál sokkal többet ér. Végh Zsolt művészeti vezető, bábszínésszel beszélgettem a Kabóca Bábszínházról, és az immár kilencedszer megrendezésre kerülő Kabóciádéról.

A második alakalommal megrendezésre kerülő Veszprémi Irodalmi Nagyhét témája frank föld irodalmi és borkultúrája lesz június 10-14. között. Kilián László szervező szerint, erről az emelkedett témáról közérthetően, élményszerűen fognak beszélnek az előadók, akik várják a várhatóan nagyszámú nézőközönség kérdéseit, hozzászólásait.

Utcazene Fesztivál, Diákcentrum, Enyhe Fintor, Patrióta Lokál… - csak néhány adat egy névjegyhez. A Veszprémi Fiatalok Egyesülete Muraközi Pétert, Veszprém örökmozgó szervezőjét és ötletzsákját kereste meg.

- Magánéletedről keveset lehet tudni, mondanál valamit?

- Kecskeméten születtem, de édesanyám akkor már Veszprémben lakott, így én veszpréminek tartom magam. Van egy feleségem, egy lányom, aki 7 éves, és most van úton a második gyerek. 32 éves múltam.

- Nem látszol családapának.

Csend uralkodott a Patrióta Lokálban a minap, mármint hogy zene az volt, de a közönség részéről egy mukkanást sem lehetett hallani és a személyzet is csak hangtalanul szorgoskodott. Szakcsi Lakatos Béla ugyanis lekötötte a figyelmet – a szó legszorosabb értelmében. Lehetetlen volt másra figyelni, mert, ahogy mondta, valóban szívét-lelkét odaadta a zenének és nekünk. A koncert előtt beszélgettünk vele.

- Amikor lebeszéltük az interjút, említette, hogy éppen most ért haza Angliából...