A Turay Ida Színház vendégjátékát tekinthették meg az érdeklődők január 31-én a VMK-ban. Goldoni eredetileg Mirandolina című színdarabját a rendező, Mikó István, valamint Ferkai Tamás dolgozta át, így született a Mirandolina, amore! című zenés vígjáték. Az átdolgozás főleg abból állt, hogy a darab lendületesebbé tétele érdekében dalokba sűrítették az információ egy részét.
Koltai Róbert neve abszolút vonzerőt jelent a színházi közönség számára. Ha jól emlékszem, utoljára Az ügynök halálában láthattuk őt veszprémi színpadon, most pedig a Játékszínben bukkan fel Harold Pinter A gondnok című művének címszerepében, melyet Lendvai Zoltán rendezésében tekinthet meg a nagyérdemű.
Richard Linklater: Mielőtt felkel a nap (Before sunrise)
Mivel Veszprémben immár sokadszorra mondom nincsen valamirevaló filmszínház, helyette az Expresszó Klubmoziban DVD-vetítések folynak. Legközelebb csütörtök este egy 1995-ös darab fut majd, ezt a filmet szeretném ajánlani olvasóinknak.
Aki látta már Waters, Makavajev és Greenaway naturális filmjeit, azt nem érhette trauma, és nyugodtan koncentrálhatott a film felszín alatti világára. Aki viszont nem esett át ezeken a filmtörténeti edzéseken, talán szerda este, a veszprémi vetítés után odalett a vacsorája.
Egy darab ősbemutatója mindig izgalmas alkalom különösen, ha nagyszínpadon és vidéki színházban történik. Okunk van tehát az izgalomra, hiszen Egressy Zoltán Baleset című műve a Petőfi Színházban kezdte meg pályafutását a múlt heti premierrel. Az esemény fényét külön emeli, hogy Egressy már letett valamit az asztalra, hiszen Portugál című drámájával, melyből villámgyorsan film is készült, kapásból a kortárs magyar drámairodalom élvonalába küzdötte magát, arról nem is beszélve, hogy jelenleg ő színházunk irodalmi vezetője.
Több mint másfél évvel a megjelenése után fogtam bele a Fogságba. Nem a médiafigyelem elcsendesedésére vártam, csupán épp most került sorra. S bár a honi irodalomkritika alaposan megtárgyalta a regényt, most mégis veszem a bátorságot, hogy magam is írjak róla, aminek csupán őszinte lelkesedésem a magyarázata: érzésem szerint ugyanis Spiró műve a magyar prózatörténet új fordulata.
Andersen tuti, forog a sírjában. A kis hableány Walt Disney-s feldolgozására maximum az orrát vagy a fülét mozgatta kicsit, de mostanság valóban rossz napjai lehetnek A Petőfi Színház bemutatta vasárnap a Hókirálynőt, az Andersen-mű alapján készült mesemjúzikelt. Az előadás érdekessége, hogy a szövegíró, Pozsgai Zsolt rendezte így különösen nagy felelősség terheli a produkcióért.
Mágnás Miska. A név nagyágyú egy évadtervben, a jegyek biztosan elkelnek. Ez köszönhető a darab szerzőinek és Keleti Mártonnak, aki 1948-ban filmet rendezett az operettből, na meg a filmben játszó színészeknek, élükön a két Latabárral Pixi és Mixi szerepében. Ők okolhatók leginkább a Mágnás Miska népszerűségéért, melynek következtében egy színház ebbe a darabba nem bukhat bele. Gazdaságilag legalábbis.
Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy azok a néha imádott, néha utált alakok, akikről irodalom- és történelemórákon tanultunk, maguk is csak egyszerű emberek voltak hétköznapjaikban, a miénkhez hasonló vágyakkal, indulatokkal. A színház egyik csodája, hogy segíthet bepillantanunk a kulisszák mögé, hogy a híres, hírhedt név mögött észrevegyük a magánembert. Sultz Sándor Igézet című drámája, melynek pénteken volt az ősbemutatója a Játékszínben, Vajda János életéből villant fel néhány mozaikot.
Kedd este Zsákos Frodó után végre Zsák urat is megismerhette a műértő veszprémi közönség, hiszen a Raiffeisen Bank szponzorálásában vendégjátszott az Éjszakai Színház a Petőfiben. Le Sage A pénzes Zsák című komédia írója kevésbé ismert hazánkban, de ha azt mondom, Moliére egyik legsikeresebb utódjáról van szó, úgy vélem, mindenki el tudja helyezni a darab stílusát.