A Drága Gizám! valójában egy újraírt színdarab, hiszen Örkény István Macskajáték című kisregényét már maga is színpadra alkalmazta a ’70-es évek elején. A harminc évvel később (2001-ben) bemutatott Berényi Gábor-féle változat stúdiószínpadra készült, inkább igazodik az eredeti kisregényhez, mint az örkényi adaptációhoz. De bármelyik színpadi variációról is legyen szó, megállapíthatjuk, hogy a mű főszerepe igazi jutalomjáték egy Júlia korából már kikopott, nagy volumenű színésznő számára.

Lassan négy éve, hogy jobban vagy kevésbé bizonyos dolgok Veszprémhez kötnek. Járok erre-arra, ezzel-azzal, néha, mert kell, néha, mert jó, néha meg muszáj. Azt ugye tudja az ember, hogy van erre felé uccuzene, csimbumszlicirkusz, tánc a farkasokkal, de hogy vón-e teátrum e helyt…? Már pedig van! Ott voltam. Láttam. Mit színház?! Egy egész galaxisnyi színi világ, vagy egy fél. Mindenesetre van benne rendszer és teljesen jó, hogy mozog!

Kevesen tudják, hogy Bernhard és Jelinek kimagasló irodalmi ámokfutása mellett van még az utóbbi évtizedek osztrák művészetének egy harmadik jeles hőse is, mégpedig Haneke, aki ugyanolyan problémás mozgóképeket rendez, mint amilyen ellentmondásos regényeket írt a fent említett úr és hölgy. Nem véletlen, hogy Jelinek A zongoratanárnőjéből éppen ő készített cannes-i nagydíjas filmet.

A Kolibri Színház vendégjátékát láthattuk április 26-án szerdán 15 órától a Petőfi Színházban. A Kolibri Színház az utóbbi években a gyerekeknek szánt darabok mellett az ifjúság problémáit érintő előadásokat is felvett repertoárjába, nyilván mert a specifikusan nekik – 12-15 éves korosztálynak – szánt színházi produkciók hiányoznak a mai magyar színházi kínálatból. Szintén ezt a hiányt próbálják betölteni a színházi nevelési társulatok által készített produkciók, és az azokat feldolgozó drámajáték-foglalkozások is.