Beszéljünk róla…

Ignácz Adrienn pszichológus és Kuntár Ferenc gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus rovata

„Tisztelt Tanár úr!
Ötéves lányom értelmi fogyatékos, emellett egyéb, mozgással kapcsolatos problémái is vannak. Nemrég hallottam a terápiás lovaglásról. Tanácsát szeretném kérni, hogy ez a fajta terápia segítene-e kislányom fejlődésében, érdemes-e belevágnunk, vagy ez is csak egy hirtelen felkapott módszer, amivel a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőket hitegetik. Tisztelettel: K. Zsuzsa”

Tisztelt Asszonyom!

Nem tudom, milyen „hirtelen felkapott módszerek” -re gondol, de megnyugtathatom, hogy a terápiás lovaglásnak már komoly (több mint két évtizedes) múltja van Magyarországon is.

A terápiás lovaglás az alábbi főbb csoportokra terjed ki:
- különféle súlyosságú értelmi fogyatékosokra
- mozgássérültekre
- autistákra
- egyéb (orvosi, pszichiátriai-neurológiai, utógondozási) javaslatok esetén lovardai foglalkoztatásra

Mivel az Ön kislánya értelmi fogyatékos (és feltételezem – bár nem írta –, hogy súlyosabb fokban, ha már ennyi idős korban ezt diagnosztizálták), és mozgással kapcsolatos problémái is vannak. Ha nincs egyéb kizáró ok – feltétlenül ajánlanám a terápiás lovaglást, mely a következő területek fejlesztését érinti:

- érzékelés, észlelés, figyelem javítása, fejlesztése
- mozgások kialakítása, korrekciója
- érzelmi állapot, akarati-cselekvési képességek befolyásolása
- gondolkodási jellemzők lehetséges átalakítása
- szocializálódás elősegítése

A terápiás lovaglással kapcsolatban fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmét az alábbiakra.

A terápiás lovagoltatást csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vagy csoport végezheti (pl. gyógypedagógus, lovaglási ismeretekkel; lovaglási ismeretekkel rendelkező személy, aki a gyógypedagógussal, mint társirányítóval működik együtt), tehát a gyógylovagoltatás komoly szakmai hátteret igényel, e nélkül a gyermek lóra ültetése fejlődésére káros hatással is lehet.

Fontos tudnivaló, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos bizonyos tényezők a lovagoltatásban való részvételt eleve lehetetlenné teszik. Ilyen például a Down-szindrómás eseteknél a csigolya instabilitásának eshetősége, vagy az epilepszia, mint kizáró ok.

Természetesen a terápiás lovagoltatás mellett egyéb megsegítést is javasolok (gyógypedagógiai, logopédiai, mozgásfejlesztés) kislányának, hogy fejlődése – a lehetőségekhez képest – a legoptimálisabban alakuljon.

Tisztelettel:

Kuntár Ferenc
gyógypedagógus, pszichopedagógus


Továbbra is várjuk kérdéseiket a pszichológiát és a pedagógiát érintő témákban.
Levelezési cím: kunavi@vipmail.hu
Személyes konzultációra jelentkezés a 06/20/358-3786-os telefonszámon.

Rovat: