A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet tizenöt éves jubileumát ünnepeli pénteken. A rendhagyó szakmai nap mellett egy játékos kulturális akadályversenynek ad majd helyet Magyarpolány. Erről, valamint az intézmény működéséről, terveiről kérdeztük Horváth Violát, az Intézet igazgatóasszonyát.

Horváth Viola: – A közművelődési feladatok ellátása csaknem ötven éves a megyében. Az elmúlt évtizedekben különböző szervezeti formákban látták el az adott intézmények ezt a tevékenységet, mi ezen a néven azonban tizenöt éve alakultunk meg, s vagyunk valamennyi elődintézménynek a jogutódja. Korábban több név alatt, de egyetlen megyei művelődési központ működött, ami megyei és városi feladatokat is ellátott. Az önkormányzatok megalakulása után vált szét Veszprém városi és megyei intézményekre.

Index: – Kik vesznek részt a jubileumi rendezvényen?

HV: – A szakmai napra meghívtuk az összes együttműködő partnerünket országhatáron belülről és kívülről egyaránt. Külföldről érkeznek az erdélyi Kovászna megyéből, Lengyelországból Tarnowból, Veszprém testvérvárosából, illetve a felvidéki Galántáról. Az országhatáron belülről az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának főosztályvezető-asszonyát, a Magyar Művelődési Intézet munkatársait, a különböző országos szakmai szervezetek képviselőit, a megyei intézményvezetőket és természetesen a megyei népművelőket, művészeket és a különböző civil szervezetek képviselőit várjuk.

Index: – Reményeik szerint a szakmaiság lesz a meghatározó vagy protokolláris eseményről lesz szó?

HV: – Kevés lesz benne a protokoll, inkább egy rendhagyó szakmai napot szeretnénk tartani. A jubileumi esemény kapcsán nyilván szerephez jut a szakmaiság is az eddig történtek összegzése, összefoglalása formájában, valamint az előretekintés, a partnerekkel történő további együttműködés szintén terítékre kerül majd. Azonban úgy gondoltuk, hogy nem hagyományos, megszokott szakmai tanácskozást tartanánk, hanem kicsit rendhagyóvá, játékossá tesszük azt.

Index: – Mit ért rendhagyó, játékos rendezvény alatt?

HV: – Az eseménynek, amelynek neve egyébként Kul-túra, Magyarpolány ad otthont. A településnek van egy gyönyörű tájháza, ami alkotóházként is működik, másrészt csodálatos maga a falu is, és vannak olyan terei, amelyek alkalmasak ennek a rendhagyó túrának a befogadására. A szakmai előadások után – amelyeket Lasztovicza elnök úr köszöntőjét követően Dr. Szurmainé Silkó Mária, a minisztérium főosztályvezető asszonya, valamint Dr. Hermann István, a megyei kulturális bizottság elnöke tart – egy játékos, kulturális akadályversenyre kerül sor a tájházban, illetve a falu területén. A játékban az intézet, az intézet kapcsolatrendszere, partnerei és a település kulturális élete lesz a téma.

Index: – Kapcsolódik a pénteki naphoz a másnapi tájházak-alkotóházak találkozója?

HV: – Igen, és valójában nem is két, hanem háromnapos rendezvényről beszélünk. Csütörtökön érkeznek a külföldi vendégek, aznap velük lesznek műhelybeszélgetések az eddigi kapcsolatokról, közös projektekről, s arról, mit tervezünk a jövőben. Ezt követi a tágabb körben lebonyolítandó pénteki rendezvény, illetve a szombati nap tájházas programja, amely Magyarpolány és az intézet közös rendezvénye.

Index: – Hogyan mutatná be az elmúlt másfél évtizedet?

HV: – Munkánk egy része nem látványos, mivel szakmai-módszertani intézmény vagyunk döntően, de ebben is vannak eredményeink. Ami a nagy nyilvánosság számára kézzelfoghatóbb, azok az évfordulókhoz, jubileumokhoz kötődő nagyrendezvényeink. Az intézet mindig is kiemelt feladatként kezelte ezeket – EU-csatlakozás, a millennium, de gondolhatok a Kodály, Bartók és az idei Reneszánsz Évre is. Feladatunk a nemzeti kultúra ápolása, közvetítése, s ebbe a sorba illeszkedik a megyeiség 2009-es millenniuma, illetve 2010-ben az önkormányzatiság 20 éves évfordulója. Folyamatosan nagyon jó színvonalon igyekeztünk tartani az amatőr művészettel kapcsolatos tevékenységeket. Sok felmenő rendszerű fesztivált szervezünk szinte minden műfajban (pl. bábszínjátszás, kórus, néptánc), életre hívtunk a népművészet területén színvonalas kiállításokat. Említeném még a Balatoni Dalok és Dalosok találkozóját, amely balatonkenesei kezdeményezésre született meg, s immár tizenegy éve az intézményhez kötődik. A kistelepüléseknek évente szervezzük az ún. Faluról Falura programot, amelynek keretein belül ingyen tudunk eljuttatni különböző kulturális produkciókat az aprófalvakba. Jól alakultak nemzetközi kapcsolataink is: Erdélyben több alkalommal nemzetközi konferencián vettünk részt, szerveztünk művészeti fesztiválokat, illetve nemzetközi ifjúsági alkotótábort idehaza, Kovászna megyében és Tarnowban.

Index: – Milyen további tervei, reményei vannak az intézmény működését illetően?

HV: – Működjék tovább legalább így, a mai szinten! A folyamatosan változó finanszírozási körülmények miatt, az átalakuló társadalmi és kulturális közegben a cél az lehet, hogy a körülményekre mindig reagálni kész intézmény legyünk. Tavasszal minisztériumi vizsgálatot tartottak minden megyei intézménynél, amelyben átnézték a megyei feladatellátók tevékenységét. Ezeket különböző tevékenységmutatók alapján összehasonlították és minősítették, amely összevetésben az előkelő negyedik helyen végzett az intézet. A minket megelőző három azonban más típusú, adottságú intézmény. Nagyobb költségvetéssel, nagyobb létszámmal dolgoznak, és részben más feladatokat is látnak el ebből adódóan. A Veszprém megyeihez hasonló adottságú intézmények között gyakorlatilag tehát az élen végeztünk – ha ez marad, azzal elégedett lennék.