Picasso illusztrációi Balzac Az ismeretlen remekmű című novellájához hidegen hagynak. Érdektelen. Miért kell csóróságból mindig a nagy művészek vécépapírra firkált, sorban huszadrangú munkáit kiállítani Magyarországon? Az emberek tódulnak – volt már ez így sok pesti kiállításon is – a látható lényeg meg egy nagy lufi, kipukkad, oszt a többi, néma csend.

Ettől függetlenül Picasso bizonyára jelentős alkotó, csak ezt a Hommage a Picasso/Hódolat Picassonak című kiállítást megnézve nem igazán hittem el. Illetve látszik az, de nem elsősorban Pablo megtekinthető munkáiból, hanem a neki hódoló alkotók sokfélesége, a mester rájuk gyakorolt hatása bizonyítja, mekkora jelentősége volt/van/lesz a spanyol Pének.

A Hommage a Picasso című kiállítás létrejötte Dr. Wieland Schmied kezdeményezésének köszönhető: a német művészettörténész koncepciójának alapja Pablo Picasso 90. születésnapja volt. Dr. Schmied elképzelése, amely szerint a XX. század ismert és elismert festői, grafikusai és szobrászai egy-egy alkotásukkal az ünnepeltnek hódoljanak, számos művészt lázba hozott. Amikor azonban 1973. április 8-án, a 91 esztendős korában elhunyt Picasso halálhíre bejárta a világot, a tervezett anyag még nem volt komplett. Az addig elkészült negyven alkotást – mintegy nekrológot – a Berlini Nemzeti Galéria bemutatta. A gyűjtemény később kiegészült, különösen amerikai és angol művészek alkotásaival gyarapodott.

Van itt mindenféle rézkarc-szerigráfia-litográfia. A képeken üres térben olló, esernyő, doboz; testrészek keringenek az űrben, képregény, újságpapírcsíkok, szöges kocka, csavarkulcs, montázs, Picasso arc, geometrikus formák, üzenetek Pablonak, és nők, nők, nők. Női arcok, nőies formák, nő szájából kinövő édenkeri almafa (Corneille), virágnők (Saint Phalle) vagy Jones képe, melyen egy félmeztelen álló nő látható és semmi több, meg egy felirat, mely talán a kép címe: French cooking (francia konyha).

Picasso grafikái viccesek (Festő és modellje), színesek, pajzánok, lendületesek, körülbelül ilyen jelzőket tudok ráaggatni, de mindenképp csak egy nagy művész apró ujjgyakorlatai. Na, persze, pikasszó az mégis csak pikasszó, és elmondhatnám sznob barátaimnak – ha lennének ilyenek –, hogy idén már Picasso kiállítást is láttam. Kedvenc képem tőle a Virágot szedő meztelen nő, melynek magamban, míg nem fedeztem fel (kis segítséggel) a címét, A péniszfejű nő címet adtam.

Jó lett volna, ha az útbaigazító jegyszedők végzik a dolgukat a Dubniczay-palotában, és nem fordítva tekintem meg a kiállítást, előbb megnézve a Hommage részt, aztán konkrétan rákérdezve immár a tulajdonképpeni első, Picasso-termeket. És jó lett volna, ha a Picasso kiállítás részen van egy útbaigazító ember vagy legalább egy nyomorult nyíl, ami mutatja a haladási irányt, így nem fordított sorrendben néztem volna végig a képeket, és a mesterrel kezdtem volna, és nem a tanítványokkal.

A kiállítás megtekinthető augusztus 31-ig a veszprémi várban található Dubniczay-palotában, keddtől vasárnapig, 10–18 óráig tartó nyitva tartással.