Beszéljünk róla…

Ignácz Adrienn pszichológus és Kuntár Ferenc gyógypedagógus fejlesztőpedagógus rovata

„Tisztelt Kuntár úr!

A fiam tavasszal múlt hatéves. A nagycsoportban heti rendszerességgel járt fejlesztőpedagógushoz, az iskolaérettségi vizsgálaton mégis azt javasolták, hogy még egy évig járjon óvodába. Ön szerint mi lehet ennek az oka, mik az iskolaérettség feltételei? A másik kérdésem az lenne, hogy egyáltalán mit jelent a fejlesztő pedagógia?”

A gyermek abban az esetben iskolaérett, ha biológiai, pszichológiai és szociális érettség terén egyaránt képes megfelelni az iskola elvárásainak.

A kritériumok a következők:
- szociális érettség: igény a közösséghez tartozáshoz, csoportban való adekvát viselkedés - erkölcsi érettség: feladattudat, feladattartás és felelősségérzet
- értelmi érettség: elvont fogalmi gondolkodás, problémamegoldó képesség, szabályok megértése, matematikai-logikai gondolkodás, nyelvi-kommunikációs készség
- testi alkalmasság: az iskolai megterhelésekkel szembeni ellenálló képesség
- akarati érettség: önszabályozás, szükségletek kielégítésének késleltetése
- munkára való alkalmasság: összpontosítás képessége, fegyelem, kitartás


Ezen területek bármelyikén (számos esetben több területen) való hiányosság vagy elmaradás jelentősen befolyásolja a gyermek megfelelő iskolai beválását, ezért ha a gyermek életkora szerint – mint az Önök esetében – még részt vehet a következő évben az óvodai nevelésben, a vele foglalkozó szakemberek további egy év óvodát javasolnak. Ez az egy év (a legtöbb esetben) megfelelő pedagógiai/fejlesztő pedagógiai megsegítéssel elegendő a meglévő problémák enyhítésére, illetve a sikeres iskolakezdéshez.

A másik kérdésére válaszolva röviden összefoglalnám a fejlesztő pedagógia lényegét és jelentőségét – mivel az Ön gyermeke óvodás – erre az életkorra vetítve.

A fejlesztő pedagógia a gyógypedagógiából kiinduló, a gyógypedagógia alapelveire felépülő terápiás módszereket, eljárásokat alkalmazó segítségnyújtás a fejlődésben lemaradó, ill. megtorpanó ép intellektusú gyermekek számára. Az óvoda a fejlesztő pedagógiai tevékenység fontos terepe, a tanulási korlátok jelentős része ebben az életkorban (3–7 év) már körvonalazódik. Ezért hangsúlyos a mind koraibb prevenció, az óvodáskorban megvalósuló differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés. A fejlesztőpedagógusok (más szakemberek – pszichológus, gyógypedagógus – segítségével) a szűrővizsgálatok alapján behatárolják a lemaradás területeit, mértékét, csoportosítják a problémákat, ill. megpróbálják az előidéző okokat feltárni, majd kiválasztani a gyermek számára legmegfelelőbb módszert a probléma enyhítésére vagy megszüntetésére. A fejlesztés az alábbi főbb területeket érinti:
- mozgásfejlesztés - testséma
- téri tájékozódás
- érzékelés, észlelés
- verbális fejlesztés

Az esetek többségében e területek kiegészülnek még a matematika és a gondolkodási folyamatok megerősítésével.
A fejlesztő pedagógia célja tehát a korrekció (különböző funkciózavarok, elmaradások rendezése) és a prevenció (a lehetséges problémák megelőzése).


„A lányom jövőre érettségizik, utána gyógypedagógusnak szeretne tanulni, sérült gyermekekkel akar foglalkozni. Én bevallom, kicsit féltem őt ettől a pályától. Igazából nem is nagyon tudom, mivel foglalkozik a gyógypedagógus. Ha röviden leírná, talán nyugodtabb lennék.”

Levelében elég kevés támpontot adott, hiszen a gyógypedagógia elég összetett tudomány. Kérdése alapján nem derül ki, hogy lánya a gyógypedagógián belül mivel szeretne foglalkozni. Természetesen – ha ez Önt megnyugtatja – egy rövid ismertetést követően leírom azokat a területeket, amelyekben ez a hivatás érintett.

A gyógypedagógia a fogyatékosságok okaival, tüneteivel, megelőzésük lehetőségeivel valamint prognózisukkal foglalkozik. Szűkebb értelemben a fő fogyatékossági csoportok speciális pedagógiai eljárásait jelenti.
A fogyatékosság a szenzoros (érzékelés, észlelés), motoros (mozgásos) vagy mentális (értelmi) képességek részleges vagy teljes hiányát jelenti, amely lehet átmeneti vagy végleges.

A gyógypedagógia területei:
Értelmi fogyatékosságok (oligofrénpedagógia)
Hallási fogyatékosságok (szurdopedagógia)
Látási fogyatékosságok (tiflopedagógia)
Mozgásszervi fogyatékosságok (szomatopedagógia)
Beszédfogyatékosságok (beszédhibák) (logopédia)
Érzelmi, akarati fogyatékosok (pszichopedagógia)
Többszörös (halmozott) fogyatékosságok

A gyógypedagógia célja tervszerű segítséggel irányítottan, fokozatosan a gyógyító-nevelés folyamatában a nevelési eljárások hatására a rendellenes funkciók helyreállítása, vagy javítása, ill. új funkciók kialakítása. Rendkívül fontos emellett a fogyatékosok társadalomba való beillesztése is.

Kérem, beszéljék meg lányával együtt, hogy mi az, ami Önt zavarja, mitől félti. Remélem, hogy Ön megnyugszik, ő pedig olyan hivatást választ, amelyben sikereket ér el, és örömét leli mások megsegítésében.


Továbbra is várjuk kérdéseiket a pszichológiát és a pedagógiát érintő témákban. Levelezési cím: kunavi@vipmail.hu

Rovat: