Bármikor elkövethetünk csendháborítást

- kerülni kell az indokolatlan zajkeltést -

Rendezvényekkel kapcsolatos csendhárításra vonatkozó bejelentések alkalmával sok estben a rendőrség csupán jelzéssel élhet az önkormányzat felé. A feljelentéshez tanúra is szükség van, ezt azonban sokan nem vállalják. Előfordul, hogy a kivonuló rendőr másként, halkabbnak hallja a zajforrást – véli Dr. Smura János alezredes, a Megyei Rendőrkapitányság ügyeleti osztályvezetője.

Dr. Smura János: – 2000. január 1-én lépett hatályba az új szabálysértési törvény, és a végrehajtására kiadott 218/1999-es kormányrendelet 6. szakasza fogalmazza meg a csendháborítás fogalmát. „Aki lakott területen, az ott lévő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg természeti vagy védett természeti értékét zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” A fentiek alapján tehát csendháborítás történhet magánlakásban, szórakozóhelyen, szabadtéren egyaránt.

Index: – Mit jelent a megengedett mérték?

SJ: – A zajkeltés indokolatlanságának tartalmi kritériumait a jogszabály nem adja meg, csupán annyit mond, hogy mások nyugalmának megzavarását eredményezi. A gyakorlat azonban kialakította azokat a zaj és rezgés határértékeket, amelyek túllépésekor a szabálysértés aggálytalanul megállapítható. Ezeket rendszerint a jegyző által kiadott engedélyek tartalmazzák. Csendháborítási ügyekben alapvetően az önkormányzat jár el, ő szabja ki a megfelelő bírságot. Csendháborítás miatt nem csak a rendőr, hanem bármely magánszemély is feljelentést tehet.

Index: – Mikor szaporodnak meg a csendháborításra vonatkozó bejelentések?

SJ: – A legtöbb bejelentés nyáron, lakótelepekről érkezik, amikor a fiatalok szabadabbak, nem kell tanulniuk, esetleg a szülők nincsenek otthon, házibulikat tartanak. A csendháborítás egyébként nincs időponthoz kötve, a nap bármely szakában el lehet követni. Minden esetben vizsgálatot igényel, hogy a zavaró zajkeltés indokolt, avagy sem, vagyis az adott tevékenység végezhető-e kisebb zajjal. A legtöbb bejelentés úgy érkezik a rendőrséghez, hogy például „a felettem lévő hangosan hallgatja a zenét, jöjjenek ki, tegyenek rendet”. Az esetek 80 százalékában a rendőrségi kérésnek eleget téve halkabban folytatják tevékenységüket. Vannak esetek, amikor nem egyértelmű a helyzet. A kivonuló rendőr megítélése teljesen más, mint a bejelentő, álmából felriadó szomszédé. Ha a rendőr nem hallja a zajkeltést, nem tud feljelentést kezdeményezni. Ebben az esetben tanúra lenne szükség, a többség azonban erre nem hajlandó, nem akar rossz viszonyt a szomszéddal. Ezek megnehezítik az intézkedést. Tehát ha a szabálysértés bejelentője, akit a csend megsértése zavar, nem hajlandó tanúskodni, akkor a rendőr nem tud mit tenni, hiszen nem érzékeli a zajokat olyan mértékben. Ha megvalósul a feljelentés, akkor az önkormányzathoz kerül az eljárás lefolytatására, ahol meghozzák a jogerős határozatot ezzel kapcsolatban, s harmincezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Ha ismételt bejelentés érkezik ugyanazon helyszínre, akkor a rendőr újra kimegy, s a rendőrségi törvény alapján joga van a csendháborító személyt előállítani.

Index: – Vagyis első felszólításra senkit sem visznek be.

SJ: – A csendháborítás nem kimondottan olyan szabálysértés, ami miatt elő kell valakit állítani. Nyílván más a helyzet, ha a csendháborítás egyéb tevékenységgel is társul, ilyen például a rendzavarás, ami lényegesen súlyosabb, hiszen elzárással is büntethető.

Index: – Veszprém ilyen téren nyugodt városnak tekinthető?

SJ: – Nem állítom, hogy tömegével érkeznek a bejelentések. Az esetek többségében a belvárosi szórakozóhelyeken – vagyis az épületen belül – csendháborítás ritkán történik, a zene nem hallatszik ki jelentősen. Több esetben a bejelentések ugyan a szórakozóhelyhez kötődnek, de inkább az onnan eltávozó személyek kapcsán, akik csendháborítást vagy más szabálysértést követnek el.
Más a helyzet a szabadtéri rendezvényekkel, ilyenkor gyakrabban érkezik bejelentés. Veszprém város önkormányzata megadta az engedélyt ezekre a rendezvényekre – ami több esetben Veszprém hírnevét öregbíti –, amelyek többsége a késő esti órákban ér véget, de a bejelentésekre minden esetben reagálunk, csak többször kevesebb sikerrel, hiszen a csendháborítás szabad téren történik, illetve a közönség is szabad téren van, ahol többnyire szeszes ital fogyasztása is engedélyezett a rendezvények idején.
Amennyiben az átlagosnál nagyobb létszámú szabadtéri rendezvény zajlik, megpróbálunk nagyobb létszámú rendőri jelenlétet biztosítani a rendezvény környékén. Ezekre egyébként az önkormányzat adja ki az engedélyt, meghatározva például, hogy hány decibellel szólhat a zene, ezzel kapcsolatosan ők végeznek méréseket.

Index: – Mi a helyzet a szórakozóhelyekkel?

SJ: – Az üzletek összefüggésében az erre vonatkozó kormányrendeletben az indokolatlan zajkeltésre egy speciális szabály vonatkozik. A jegyző által külön jogszabályban meghatározott zajterhelési érték figyelmeztetés ellenére történő ismételt túllépése esetén a jegyző az üzlet éjszakai nyitvatartási idejét korlátozhatja, illetve kötelező zárva tartási időszakot rendelhet el. A rendőrség a szabálysértés észlelése esetén jelzéssel élhet, illetve a jogszabályokban biztosított keretek között intézkedést kezdeményezhet.

Rovat: