A helyi ellenzék egy májusi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy bár pár éve a megyeszékhely még a magyar elitvárosok közé tartozott, egy 2007-es városimázs-toplistán Veszprém a megyei jogú városok körében a 23 vizsgált település közül a 17. helyre került. Erről a helyzetről kérdeztük Wéber Lászlót, a Szövetség Veszprémért önkormányzati képviselőjét.

Index: – Miért mondták sajtótájékoztatójukon, hogy Veszprém vesztett a jelentőségéből?

Wéber László: – Mindnyájan tudjuk, a magyar települések, elsősorban a városok, különösen a megyeszékhelyek között éles verseny zajlik. Politikai szempontból ugyan az az elsődleges, hogy a helyiek szeressék a városukat, legyenek elégedettek, otthonosan érezzék magukat. Ez az elsőszámú tényező abban, hogy megtartja vagy sem a hatalmát az aktuálisan meghatározó szerepben lévő politikai formáció. Azonban gazdasági és fejlesztési szempontból nem ez az elsődleges. A város megítélése, híre, az országos médián keresztüli megjelenése legalább annyira fontos, mint infrastrukturális és humán fejlettsége. Egy vitánk alkalmával Porga alpolgármester úr kifejtette, a médiában való megjelenés értéke nem kiszámítható, megbecsülni sem nagyon lehet. Én akkor is és most is azon az állásponton vagyok, hogy téved; igen is kalkulálható a városimázs, divatosabb kifejezéssel élve a város-brand gazdasági jelentősége, hatása. Ezért úgy gondolom, Veszprém külső megítélése visszahat fejlődési lehetőségeinkre, azon keresztül nyilvánvaló módon az „élhető város” gyarapodására vagy éppen eróziójára. A sajtótájékoztatón arról beszéltünk, amit tapasztalunk: a város külső megítélése romlik. Természetesen ezek a folyamatok nem rövidtávon fejtik ki hatásukat, így, ha esetleg most a kincstári optimizmus azt mondatja a vezetés szócsöveivel, hogy Veszprémbe sorra települnek be a vállalkozások, jelzem, tisztában vagyunk vele. Ez a folyamat még a korábbi időszak eredményeinek is betudható, az elmúlt másfél év teljesítménye vélhetően a következő két évben lesz hatással a folyamatokra.

Index: – Alátámasztja-e ezt valamilyen felmérés vagy statisztika?

WL: – Igen. Természetesen nem csak a szubjektív, saját tapasztalatainkra alapozott véleményünket kell időről időre megismertetnünk, megvitatnunk egymással, hanem azokat az objektív mutatókat is, amelyek többnyire kizárják az ilyen vagy olyan irányú elfogultságot. Vártuk, hogy a városvezetés előáll és elmondja véleményét a nyilvánosságra hozott „Városimázs Toplista 2007” tanulmány kapcsán. Nem tették. Ezt a tanulmányt az Observer Médiafigyelő és az Image Factory kommunikációs ügynökség készítette saját kutatásuk alapján. A nem külső megbízásra készült felmérés tárgya az a tudatosan felépített – vagy éppen a körülmények alakította – kép volt, amelyet a nyilvánosságban kaphatunk a városról az országos média különböző felületein, csatornáin keresztül. A vizsgálatban az országos médiában megjelent, bárki által hozzáférhető, nyilvános sajtóhíreket gyűjtötték és meghatározott szempontok szerint rendszerezték, továbbá bevonták a vizsgálat körébe az adott települések honlapját is.

A megyei jogú városok között (23 van belőlük) Veszprém a 17. helyet foglalja el. Az első 10 között ott találjuk Székesfehérvárt, azt a várost, amelyikre nagyon gyakran halljuk a „színtelen, szagtalan Fehérvár” lekicsinylő ítéletet városunk lakóitól is. Igaz, Tatabánya csak a 22., és sikerült két hellyel megelőznünk Nyíregyházát is.

Szerintünk ez messze alulmúlja mindazt, amit mi Veszprémről képzelünk, ami Veszprémben benne van. Érdemes azt is itt felidéznünk, hogy 2005-ben Veszprém az Év Települése lett az MTV-által szervezett vetélkedésen.

Index: – Melyek azok az adottságai a városnak, amire építkezni lehetne, kellene a jövőben?

WL: – Elsősorban tehetséges lakóira, párját ritkító épített és természeti környezetére. Ezek korábban is megvoltak és most is megvannak, ezért is gondoljuk azt, hogy valahol másutt kell keresni az okát ennek a csúfos szereplésnek.

Index: – A városmarketing és városfejlesztés milyen területein kellene javítani?

WL: – Önök látnak, tapasztalnak tervezett és szervezett, szakszerű városmarketinget? Az, hogy a városvezetők megjelennek címlapokon és televíziós műsorokban, nem nevezhető városmarketingnek. A marketingeszközök alkalmazásában is nagyszerű távlatokat nyitott a város határában felállított hóember és nyuszi. Az alattuk elhelyezett szövegben lévő durva helyesírási hiba nem zavarta meg a városmarketingessé avanzsált lokálpatrióta képviselő lelkes lendületét, ahogy a területért felelős alpolgármester magabiztosságát sem. Így bizton számíthatunk további trendi megoldásokra a Veszprém-kép alakításában.

Index: – Milyen tényezőket lát a jelen problémák hátterében?

WL: – Elég világos üzenete van annak, ha a média-megjelenés elemzésekor az utolsók közé soroltatik egy város. A minimum az, hogy rosszul kommunikál. A többit látjuk, érezzük, tapasztaljuk itt helyben.