Testvérharc

- osztrákok síeljenek, lengyelek vodkázzanak! -

Tegnap a testvérnépek harcát hozta az EURO 2008. Germán a germánnal ütközött az osztrák- német meccsen, míg két szláv testvér, a horvát a lengyellel küzdött meg egymással a másik helyszínen. Két félidő után kiderült az, amit minden fociértő tud, miszerint az osztrákoknak továbbra is marad a síelés, míg a lengyelek a vodkaivás terén érhetnek csak el dicsőséget az ellenfelükkel szemben.

A foci nem egyszerűen egy sport. Sokkal több annál, egyfajta kapcsolatfelvétel, a meccsen találkozó két nép politikai, kulturális, diplomáciai kapcsolatfelvétele. Világok, kultúrák, magatartásformák harca.

A tegnap rokon kultúrák, vagyis testvérnépek találkozójára került sor. Ez adta azt a pluszt, amitől egy kicsit mások lettek ezek a meccsek. Az osztrákoknak a németeknek, a lengyeleknek a horvátoknak kellett bizonyítani. Nem ment. Papírforma eredmény született, a németek és a horvátok simán hozták az eredményt.

Pedig az osztrákoknak lett volna mit bizonyítani, lett volna mit behozni. Hiszen az osztrák-német párharcban többpontos előnnyel vezetnek a németek. Gondoljunk csak a német egység kérdésére, Bismarck a könnigrätz-i meccsen sima többgólos győzelemmel intézte el percek alatt a bécsieket. Majd az osztrák vendégjátékos, Adolf zseniális taktikájának köszönhetően teljesen megszállták őket a németek 1938-ban, és egy csapatot alkottak 1945-ig. Ha a finanszírozási hátteret nézzük, ott is jobbak a berliniek. Tehát szegény sógorainknak marad a síelés, ott még ők a jobbak. Bánatukban pedig ihatnak germán testvéreikkel egy-egy korsó sört, egy-egy feles snapszot. Abban pariban vannak.

A horvát-lengyel derbi közös felkészüléssel kezdődött a kelet-európai mocsarakban. Aztán vége szakadt. A lengyelek nyugatra, a Visztula mellé, a horvátok délre, a Balkán határára kerültek. Sok közös ügyük nem volt. A meccseken túl most annyi, hogy velünk együtt ők is ebben a csodálatos, sem kelethez, sem nyugathoz, de mindegyikhez azért hasonlatos Közép-Kelet Európába tartoznak. De érződik, hogy a horvátok – szerb testvéreiknek hála – megismerkedhettek a balkáni mentalitással, edződhettek a harcban. Az elszántság, a vadság, a vérre menő küzdés, a győzni akarás – ez a horvátok titka. Ők még lelkesek maguktól, mint a lengyelek a szolidaritás-sztrájkok idején. A horvát konyak karcosabb, mint a lengyel vodka. Ennyi. A lelkük békéjéért azonban mindketten elmondhatnak egy imát. Mert bizony, mind a lengyel, mind a horvát, templomba járó katolikus nép.

Amint láthatjuk, a foci több mint egy bőrgolyó kergetése. A foci a kultúrák találkozása.

Rovat: