Gazdag képanyaggal jellemezhető az igényes reprodukciókból összeállított Raffay Béla album, a szobrászművész újonnan megjelent képeskönyve. A kiadványban tematikus elrendezésben találhatjuk meg a művész életművének egy bőséges keresztmetszetét: Aktok; Festett szobrok; Marokszobrok; Terrakotta szobrok; Kutak és köztéri szobrok; Rajzok. A felsorolást azért is fontos volt idevenni, mert jól tájékoztatnak a szép albumban található munkákról.

A könyvet múlt héten, szerdán mutatták be a Művészetek Háza László Károly Gyűjteményében. A veszprémi Ünnepi Könyvhét nyitórendezvényén Praznovszky Mihály irodalmár faggatta Raffay Bélát az album létrejöttéről, a benne szereplő művekről, illetve általában a művészetről. A házigazda és a szerző által elmondottakból kiderült, hogy Raffaynak két nagy megpróbáltatással kellett élete folyamán megküzdenie. A pálya elején azzal, hogy a politika lehetetlenné tette művészi tevékenységét, amelyen csak a rendszerváltás éveiben sikerült változtatni. A másik nagy küzdelmet a halálos betegséggel kellett megvívnia, amelyen ugyancsak felül tudott kerekedni.

Politikai lefojtások, a betegség gyötrelmei közepette is szépen épült az életmű. Raffay Béla elmondta: voltak ugyan hosszú időszakok, amikor csak fejben lehetett szobrász, évtizedek, amikor néha magának is rá kellett csodálkoznia, hogy szinte semmi oka nincs azt mondania, hogy ő szobrászművész, de az idő mégis csak igazolta makacsságát.

Most, az album megjelentetésének idejére, Raffay Béla befutott, sikeres alkotó. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legalább ugyanannyi köztéri szoborral, egyéni kiállítással büszkélkedhet, mint azok, akikkel pályáját kezdte. Közülük is érdemes néhány nevet megemlíteni: Baksa-Soós Krisztina, Gyurcsek Ferenc, Kő Pál, Medve András, Várnagy Ildikó.

A teltházas bemutatón a könyv első blokkjában található, a szobrászművészről megjelent kritikák, cikkek, tanulmányok közül is elhangzott két írás. Hegyeshalmi László előadóművész avatott előadásában hallgathattuk Dávidházi Péter tanulmányát, amely Raffay anyaságról kialakított képét, eszmei hátterét járja körül. Praznovszky Mihály az Egy talált kavics feldíszítése című írását idézte a kötetből.

A bemutatón a közönség kivetítőn is láthatta a művész munkáinak reprodukcióit.


aKö