Az elmúlt hetek forinterősödése komoly vitákat váltott ki szakmai körökben, az egyszerű ember meg elkezdett gondolkodni, hogy mi is lehet a forint szárnyalásának az oka, és ha már így van, mit tegyen ebben a helyzetben, hogy valami kis haszna is legyen a nemzeti valuta magasrepüléséből. Mi Bruder Balázst, a Forrás Takarékszövetkezet elnökét kértük fel arra, hogy mondja el véleményét a jelenlegi árfolyamhelyzetről.

Index: – Bizonyára nem lehet teljes biztonsággal meghatározni, de mi okozza, hogy ilyen erős lett a forint?

Bruder Balázs: – A kereslet és a kínálat aránya okozza azt, hogy ilyen erős a forint. Ezzel persze nem mondtam semmi érdemlegeset, hiszen adódik a kérdés, hogy mi határozza meg a keresletet és a kínálatot. Nagyon sok minden. A külkereskedelem, a tőke tranzakciók, a beáramló banki hitel refinanszírozás, a spekuláció, stb., stb. Az az érdekes, hogy mindig utólag vagyunk okosak, hogy mi volt az erős vagy a gyenge forint oka. Előre soha nem látjuk, legfeljebb úgy csinálunk, mintha látnánk. Tőlem sokszor kérdezik, hogy mi lesz az árfolyam. Mindig elmondom, hogy ha tudnám, akkor nem itt ülnék, hanem valahol egy óceáni szigeten süttetném magamat. Ha valaki tudja a biztosat, az egy hónap alatt tudna a világ leggazdagabb embere lenni. Szerintem most az MNB rossz kamatpolitikájának, a viszonylag jó exportpozíciónak és a magas infláció miatti magas kamatoknak köszönhetjük az erős forintot.

Index: – Ez mennyiben jó globálisan a magyar gazdaságnak, illetve mennyiben rossz? Milyen országos, gazdasági, politikai, társadalmi történéseket indíthat ez el?

BB: – Nincs abszolút igazság. Ha meghallgatjuk az MNB-t, akkor azt halljuk, hogy az erős forinttal a ráruházott feladatot teljesíti, tehát a nemzeti fizetőeszköz védelmét szolgálja. Ez rendben is van, de sokaknak sokba kerül ez. Nyilván jól jár, aki most vásárol import autót, mert az olcsóbb lett. De rosszul jár az, aki a könnyűiparban dolgozik, mondjuk inget varr külföldi megrendelésre. Kevesebb forintot kap az eurójáért.

Nagyon leegyszerűsítve: ha én most vásárolok egy import autót, akkor annak egy részét nem én, hanem egy varrónő fizeti meg helyettem. Persze nem szabad így leegyszerűsíteni, hiszen a Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy szerinte a magyar gazdaság fel van készülve az erős forintra, ki fogja heverni ezt a sokkot, ugyanis egy másik, erősebb árfolyamszínvonal elérését teszi lehetővé a termelés hatékonysága. Egyébként a hatékonyság a kulcsszó. Ha valaki olyan hatékonysággal dolgozik, hogy még ilyen árfolyam mellett is megkeresi azt, amivel európai színvonalon élhet, akkor valóban neki jó, megfelelő ez az árfolyam.

Egy nemzetgazdaság hatékonyságát az egyes termelők hatékonyságának átlaga határozza meg. Ha úgy érezzük, hogy az elmúlt években bezárt cipőgyárak, ruhagyárak, bérmunkát végző gyárak fölöslegesek voltak, az onnan elbocsátott dolgozók mind találtak maguknak olyan helyen állást, ahol még hatékonyabban dolgozhatnak, akkor minden rendben, akkor indokolt az erős forint. Akkor áldásos az erős forint, hiszen olcsóbban vehetjük meg az eurónkat a külföldi utazáshoz, olcsóbban vehetjük meg a kínai termékeket. Azt azért meg kell állapítani, hogy a helyzet ennél bonyolultabb, ugyanis az exportunk igen importigényes, tehát a hatások egy része semlegesíti egymást. Én mégis azt hiszem, hogy nem tart ott a magyar gazdaság hatékonysága, hogy indokolt legyen ez az erős forint. Mármint a 240 Ft/euro szint. Intő jelnek kellene tekinteni azt is, hogy a legutóbbi jegybanki alapkamat-emelést a piac nem is követte. A piac nem tartotta indokoltnak a magasabb kamatot. Ettől függetlenül a kamatemelés erősítette a forintot. De ebbe a témába ne is menjünk bele, mert nagyon bonyolult. Meg nem is értek hozzá.

Index: – a Nemzeti Bank milyen hatással van az eseményekre? A politika bele tud-e, beleszól-e az események alakulásában?

BB: – A Nemzeti Bank elsősorban az alapkamattal tud beleszólni az eseményekbe. Meg is teszi. A Szabadság téri MNB palota hűs folyosóin nagyon tudják, hogy milyen hatékonysággal válaszol a gazdaság az általuk okozott stresszhelyzetre, tudják, hogy hol talál nagyobb hatékonyságú munkát a sümegi ruhagyárból, Pápai Hústól elbocsátott dolgozó. A politika pedig mindenbe bele tud szólni. Elsősorban a bizalmon keresztül. Az árfolyamokra hat az úgynevezett reputációs kockázat, a megítélés változásának kockázata – amikor például valamely ország politikai működését kiszámíthatatlannak tartják, mert mondjuk, fel kell készülni arra, hogy a józan ésszel ellentétes döntések is születhetnek. Na, ez utóbbiban a politikusaink nagyon otthon vannak, tehát jelentős a hatásuk az árfolyamra, még ha ezt nem is az úgynevezett fundamentális hatások között tartjuk számon.

Index: – Ha a mindennapokat nézzük, akkor az emberek szintjén kiknek jó az erős forint, illetve kiknek rossz?

BB: – Jó azoknak egy darabig, akik importálnak, mert olcsóbban tudják beszerezni a termékeiket. Jó azoknak, akik évente kétszer tesznek világ körüli utat, mert kevesebb forintért kapják meg a dollárjukat, eurójukat. Jó mindenkinek, mert szinte az egész fogyasztásunk import termékekre alapul. Rossz annak, akinek ezt a számlát egyszer meg kell fizetnie a bezárt gyárak, tönkrement éttermek, csökkenő idegenforgalmi forintbevételek miatt.

Index: – Mit csináljon az „egyszerű ember”, hogyan tudja előnyére fordítani ezt a helyzetet?

BB: – Nem tudom. Sokan gondolják úgy, hogy most kell valutát venni. Ez lehet, hogy igaz is, de arra sokan nem gondolnak, hogy kitől veszik a valutát. Nos, olyan bankoktól, akik abban hisznek, és abban érdekeltek, hogy ma Magyarországon olyan magas legyen a forint kamat, mint amilyen magas most. Ugyanis a külföldiek veszik a forintot a magas kamat miatt, a magyarok meg a valutát az árfolyamnyereség miatt. Kinek van igaza? Nézzük a mostani helyzete!

A forint és az euró kamat között van legalább éves szinten 5,5 % különbség. Ha 244 Ft az euró, és vásárolunk egy eurót, akkor forintot adunk ki. Ha kamatoztatjuk, akkor a forintban 5,5 %-kal több kamatot kapnánk egy év alatt. Ez egy év alatt 13,42 Ft kamatkülönbözetet jelent. Tehát akkor vagyunk nullszaldón, ha egy év múlva az euró 257,42 Ft-ot ér. Ha ennél többet, akkor jól jártunk, hogy valutát vettünk, ha ennél kevesebbet, akkor jobban jártunk volna, ha forintban tartjuk a pénzünket. Csakhogy nem számoltunk a tranzakciós költségekkel, hogy más árfolyamon tudjuk megvenni a valutát, és más árfolyamon eladni. Ez akár még egy-egy százalékot rá is tehet az ügyletre. Akkor már 262 forintnál tartunk. Egyébként ez jól látszik a határidős árfolyamokon. A promt árfolyamra mindig rárakódik ez a kamatkülönbözet. Nem azért, mert bárki tudná, hogy mi lesz egy év múlva, hanem azért, mert a piac azonnal arbitrál, ha ettől eltér az árfolyam. Ha ugyanis a kamatkülönbség szintnél nagyobb vagy kisebb a különbség, akkor kockázatmentes kamatozási lehetőség nyílik meg a korlátlan likviditással rendelkező pénzpiaci szereplők számára.

Gyors példa az előbbi számokkal. Ha a promt árfolyam 244 Ft, a határidős pedig mondjuk 260 Ft, akkor a bank azonnal vesz a forintjáért eurót, és eladja határidőre. Ha alacsonyabb a határidős ár, pl. 250 Ft, akkor pedig vesz forintot az eurójáért, azt kamatoztatja, de azonnal vesz határidőre eurót is. Megkapja a forintjára a 13,42 Ft kamatot, viszont az euróért csak 250 Ft-ot kell neki fizetnie majd később, amikor a forint kamatot már zsebre tette. Ha az MNB emeli a kamatot, akkor pedig alacsonyabb áron is megéri megvenni neki a forintot, tehát erősödik a forint. Valami ilyent láttunk az elmúlt időszakban.

Index: Szerinted meddig erősödhet még a forint? Tartós lesz ez az árfolyam, vagy változik, és ha változik, milyen irányban?

BB: – Mint már mondtam, nem tudom. Ha tudnám, akkor nem itt ülnék, hanem cikket íratnék magamról, mint a világ leggazdagabb emberéről. De remélem, hogy gyengülni fog a forint, mert erre az árfolyamra nincs felkészülve a gazdaságunk. Nem ugorhatjuk át az árnyékunkat. Vagy megpróbálhatjuk, de akkor ne csodálkozzunk, ha velünk ugrik, és velünk esik.