Milyen híreket olvashattak egy évszázada a lapban, amikor a rekkenő melegben semmi, de tényleg semmi érdekes nem történt a városban? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

A vármegye muzeumi bizottsága
Koller Sándor alispán elnöklése mellett e hó 4-én délután tartott ülésében tárgyalta Laczkó Dezső muzeumi igazgatónak a mult évről szóló jelentését és kimondta, hogy a szabályrendelet rendelkezései szerint azt a közgyűlés elé terjeszti. Értesülésünk szerint a nagy gonddal és kiváló szakértelemmel összeállított munkálatot a törvényhatóság kinyomatja és minden bizottsági tagnak megküldeni rendeli. A jelentés rámutat arra, hogy immár elkerülhetetlen a muzeumnak önálló, saját céljaira szolgáló épületben való elhelyezése. Ezen épület a szabályrendelet szerint csak a vármegyéé lehet, amiből önként következik, hogy a létesités a vármegye vagyoni hozzájárulása nélkül lehetetlen és bizonyos, hogy a vármegye közönségének e tekintetben majd áldozatot kell hoznia, ha a kor igényeinek megfelelő módon óhajt a kultura érdekeinek szolgálni. E mellett persze a muzeumegylet is folytatja tevékenységét és mindenesetre megérdemelné a legintenzivebb pártolást közönségünk részéről. Annyi bizonyos, hogy muzeumunk aránylag igen rövid idő alatt, néhány lelkes uriember tevékenysége folytán, nagyon szépen fejlődött és szinte kihivja a legmelegebb támogatást az egész megyebeli intelligencia részéről.

– A múzeum önálló épületének átadására azonban még majdnem tizenöt évet kellett várni.

Esküdtszék
Hétfőn, kedden és szerdán három bűnügyet tárgyalt le az esküdtszék. Az első napon Szegletes János volt porvai erdőőr ügye került tárgyalásra. Összeveszett egy famunkással, akit emiatt elbocsátottak. Másnap a famunkás fejszével kergette az erdőőrt egész házáig, ott beszorította őt egy folyosó végébe. Ekkor Szegletes, hogy megelőzze a fejsze csapást, puskájával sziven lőtte üldözőjét. Jogos önvédelem bizonyulván be, fölmentették. Kedden Sütő Imre vaszari ember tragikus esetét tárgyaták. Ő Amerikából 3 év után hazajővén, feleségét más ember házánál találta. Az asszony azonban még akkor sem tért vissza urához, mikor négy gyermekük kanyaróban feküdt. Sütő ekkor revolvert vett és felesége csábitóját meglőtte, de az nem halt meg. A sok enyhitő körülmény tekintetbe vételével Sütőt fölmentették. A harmadik tárgy Pető Sándor 73 éves közismert varsányi fatolvaj esete volt, akik a pannonhalmi apátság két erdőőre, Kemény István és Tóth Lajos falopáson értek s mikor nem engedelmeskedett, ugy elverték, hogy az öreg tolvaj halva maradt az erdőben. A vádlottak egymásra tolták a bűnt, de a vizsgálat megállapitotta, hogy Tóth a halál okozója, ezért őt 1 évi börtönre itélték, míg Keményt fölmentették.

– Érdemes végiggondolni, hogy a két gyilkosság és a súlyos testi sértés elkövetői közül mindössze egy vádlottat marasztalt el az akkor még esküdszéki vélemény alapján ítéletet hozó bíróság.

Pályázati hirdetmény
A zalaegerszegi r. k. plébánián elhalálozás folytán megüresedett kántori állásra pályázatot hirdetek. A kántor javadalmazása: 1. A város pénztárából évi 1200 (egyezerkétszáz) korona fizetés, 5-ször 5 évente 10% korpótlék, melynél a városnál eltöltött szolgálati idő vétetik alapul. Továbbá 360 (háromszázhatvan) korona lakbér illetmény. 2. 1142 négyzet öl szántóföld haszonélvezete, melynek adóját a város fizeti. 3. A szombathelyi megyéspüspöktől évenkint 120 liter búza és 240 liter rozs és a dijlevélben megállapitott stoláris jövedelmek (évi értéke körülbelül 1400 korona). 4. A kántor tagja a városi tisztviselők nyugdij alapjának. 5. Ezen javadalmazásért megkivántatik Zalaegerszeg városban a kántori teendők teljesitése, az állami elemi iskola IV., V. és VI. osztálybeli fiuk és leányoknak heti egy-egy órai egyházi ének tanitása, továbbá okmányokkal igazolt zeneképzettség és az u. n. Gregorián féle choralis énekekben való teljes jártasság. 6. Elvárja a város közönsége azt is, hogy a kántor állandó egyházi énekkart szervezzen, egyházi elöljárósága pedig, hogy a népénekeket megfelelő szellemben fejlessze. 7. Pályázók kérvényüket keresztlevelükkel, képesitésüket s eddigi alkalmaztatásukat igazoló eredeti okmányokkal felszerelve 1908. évi junius 28-ik napján délelőtt 11 óráig a polgármesteri iktatóba nyujtsák be. 8. Pályázók próbája julius 8-án d. e. 9 órakor a r. k. templomban, a választás pedig azon nap délután 4 órakor a városház nagytermében fog a képv. test. által megtartatni. 9. A megválasztott állását legkésőbb f. év. augusztus 1-én tartozik elfoglalni. Zalaegerszegen, 1908. junius 1-én, Dr. Korbai Károly sk. polgármester.

– Egy korabeli közalkalmazotti illetményei és munkaköre. Érdekesség, hogy nem csak pénzbeli, természetbeli juttatásokat is bőséggel kapott a városi alkalmazott.