Hogyan tette szebbé a Séd-partot a szépítőegyesület, mi történt dr. Galamb fiával a Cuha-völgyben, milyen hatása volt egy évszázada a napfénynek? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

A szépitőegyesület működése
A szépitőegyesület működésének eredményét örömmel látják mindazok, kik a Betekints-völgyet és a Kiskuti csárda környékét séta közben fölkeresik. Szeder és vadgesztenyefasorok környezik az újonnan létesitett sétautakat s a kopár domboldalakat. A gulyadomb alatt létesitett széles uj sétány mellett és fölött a regényes szirtekkel szaggatott hegyoldalon 15 ezer darab fenyőcsemete diszeleg s már is képzeletünk elé tárja a helynek jövőbeli szépségét. S még mindezzel nem merült ki az egyesület tevékenysége, amelynek fokozásához igen-igen elkelne városunk nemes gondolkodásu s a szépért lelkesülő közönségének anyagi támogatása.

– Korábban már olvashattuk az értesítést az egyesület megalakulásáról. Néhány hónap alatt maradandó nyomot hagytak a Séd-parton. Érdemes volna megtalálni, megalakítani mai utódszervezetüket.

Szerencsétlenség egy kiránduláson
A pápai ref. főgimnázium tanulói tanáraik vezetése alatt a mult szerdán kirándultak a Cuha völgybe. A tanulók egyike, dr. Galamb József pápai ügyvéd fia, aki a gimn. III. osztályának volt a tagja, a veszedelmes sziklafalakon kuszva alászédült a mélységbe és szörnyet halt. A szülőket, akik iránt megyeszerte nagy és igaz részvét nyilvánul, kiméletesen értesitették a szerencsétlenségről s az nap este a vidáman távozott egyetlen fiu gyermeküket már mint tanáraitól, tanulótársaitól megsiratott halottat fogadták a családi körbe. A szerencsétlen véget ért ifjut pénteken temették el óriási részvét mellett.

– A kíméletes közlésről nekem mindig a következő morbid vicc ugrik be:
– Tizedes, közölje Kovács honvéddel, hogy a szülei autóbaleset áldozatai lettek!
– Szakasz, vigyázz! Vonalban sorakozz! Árvák lépjenek előre! Maga is, Kovács!

Fölmentett cigányok
A somogymegyei nagyhárságyi plébánia irodájába mult hó 10-én éjjel ismeretlen tettesek betörtek, elvitték a plébános összes készpénzét, feltörték a templom pénzes szekrényét s abból 150 korona perselypénzt és alapitványi pénzt elvittek. A rablók elmenekültek. De alapos gyanuokok alapján a csendőrség elfogott néhány kóborcigányt, akiknél 460 koronát találtak. Ám Fáraó javithatatlan ivadékai mindent tagadtak, s a vizsgálóbiró a vizsgálatot bizonyitékok hiján megszüntette s az ügyészség a vádat elejtette. A szegény pébános és plébánia ilyenformán teljesen kártérités nékül maradt. Ezek a cigányok tehát, akik mindent tagadtak, jobban jártak, mint a dánosiak, akik szintén mindent tagadtak!

– Az ártatlanság vélelme föl sem merült a tudósítóban, a „political correctness” is súlyosan sérül – persze csak a mi mai szemszögünkből.

A napfény gyógyhatása és a napfürdő
irta: dr. Bucsányi Gyula

A napfürdő kétségtelenül egyike a legkiválóbb gyógytényezőknek. Nagyszámu hive rendszer nélkül úgyszólván öntudatlanul vette. Dr. Bucsányi nagy tapasztalatokkal és tudományossággal irta meg ezen kiválóan érdekes könyvét, a melyet nemcsak a beteg emberek fognak érdekkel elolvasni, hanem a szakkörök is. Ára 1 korona, második bővitett kiadás kemény kötettel 2 korona. Kapható a szerzőnél. Budapest I. Krisztina körút 69. szám.

– A napfény mai gyógyhatása közismert, olyannyira, hogy nyáron délelőtt tizenegy és délután három, de inkább tíz és négy óra között nem tanácsos a napon tartózkodni. Meg normális ember nem is teszi…