A Vígságok és balgaságok című előadást láthatta az érdeklődő közönség május 7-én délután a Latinovits Zoltán Játékszínben. A Végh Péter által rendezett produkcióban a veszprémi Petőfi Színház két színésze, Terescsik Eszter és Szűcs László virtuóz játéka nyújtott felhőtlen szórakozást.

A darab négy, Kóka Rozália által gyűjtött székely, illetve csángó népmesén alapszik (Az özvegyasszony három lánya, Juliska és a fösvény legény, Az ember, aki megtojott és a Kisködmön). A mesék a párkeresés nehézségeiről, a házasodás buktatóiról és a házas emberek mindennapjairól szólnak.

A díszlet öt hímzett terítővel letakart szék, hátul egy asztal, melyen az átváltozáshoz szükséges ruhadarabok sorakoznak rendben: kucsma, kendők, kalapok, szoknya, lajbi. A színészek pont annyira jellemzik az általuk játszott karaktert, amennyire kell, hiszen percről percre váltogatják szerepeiket, nem érünk rá részletekkel bíbelődni, egy-egy jellegzetes ecsetvonással festik elénk a népi figurákat, málé legény, számító özvegyasszony, furfangos lány� Kellékek nélkül töltik a pálinkát, lelnek tyúktojást, fejnek tehenet, és sokkal izgalmasabb is így, mintha a népi világ össze lehetséges díszletét és használati tárgyát bezsúfolnák a Játékszín kicsi színpadára.

A színpadi játék épp emiatt a letisztultság, természetesség miatt őszinte és magával ragadó. A szemünk előtt bontakozik ki a színházi előadás jelenidejűségéből egy egészen másik, ma is fellelhető � számunkra talán csak mesékből ismert � székely-csángó falusi világ, a maga csetlő-botló, ügyefogyott vagy éppen eszes, de mindenáron boldogulni akaró figuráival. Terescsik Eszter és Szűcs László ezzel az előadással bebizonyították, hogy sokszínű, sokoldalú, szeretnivaló színészek és jó lenne már őket mihamarabb főbb szerepekben látni a Petőfi Színház színpadán!

fishy
tunafish@freemail.hu