Folytatjuk a múlt héten megkezdett „Köztünk vannak” írásunkat, amelyben a Lovassy László Gimnáziumban megalakult Virtus Együttest pályafutását, eredményeit és terveit osztjuk meg olvasóinkkal.

Index: – Ezek szerint lefutottátok a két nagy kört, és sikerrel vettetek minden eddigi akadályt. Ezután milyen lehetőség van a továbblépésre?

Schindler Péter: – Egyrészt az a cél, hogy egyre jobbak legyünk, minél többet énekelhessünk, minél több helyen megmutathassuk magunkat. Másrészt a versenyeken szerzett minősítések három év alatt elavulnak, így a szakmai körök előtt újra és újra bizonyítanunk kell, hogy magas színvonalú a működésünk. Emellett egy CD a következő nagy álmunk, amit szeretnénk megvalósítani. Ehhez viszont kellenek, ugye, bizonyos feltételek – főleg anyagi támogatásokra gondolok. A pénz összegyűjtése nem egyszerű feladat, de bízunk abban, hogy sikerül a CD-t megvalósítani.

Index: – Mennyibe kerül egy ilyen CD elkészítése, és hogyan lehet ezt előteremteni?

Tóth Mária: – A költségvetés alapján, amit István csinált, körülbelül 800 000 forint. A támogatások ügyében már sokakkal beszéltünk, elméleti támogatóink már vannak. Hogy a gyakorlatban hogyan fog ez kinézni, az még bizonytalan, de reméljük, hogy jól… Egyfajta menedzserként vagy producerként igyekszem működni a társaság mellett, és mivel szakmai körökben nincsen olyan ismeretségünk, amin keresztül ilyesfajta segítségre számíthatnánk, ezért elsősorban Veszprémben keressük a támogatókat, és természetesen a fiúk is a saját lehetőségeikhez mérten próbálkoznak a maguk csatornáin keresztül.

Újabb kényszerszünet, egy lány és egy fiú érkezik. A korábbiakból már sejthető, hogy Berta Alexandra és Miklosik István jöttek meg. A jelenlévő fiúk szeméből kis megkönnyebbülést vélek kiolvasni: megjött a „főnök”, most már nem lesz baj, végre nem nekünk kell beszélnünk… Én is örülök, hogy végre megismerhetem és kifaggathatom a sokat emlegetett művészeti vezetőt…

Index: – Ha már lehetőségem van most szakmai kérdésekkel a legautentikusabb forráshoz fordulni, és a CD-ről lévén szó: milyen anyag kerül fel terveid szerint a hanghordozóra?

Miklosik István: – A fejemben nagyjából már összeállt egy kép a CD kapcsán. Az egyik részt azok az anyagok képviselik majd rajta, amiket már megtanultunk, de ezeken kívül szeretnék még olyan dalokat is, amiktől változatosabb lehet a CD anyaga. A fellépéseinken általában olyan felállással muzsikálunk, melyben az éneket citera kíséri, de szeretném, ha a lemezen lennének olyan számok, amelyekhez vonószenekar vagy tamburazenekar lenne a kíséret, vagy gyimesi dalt furulya és ütőgardon kettősével, illetve a ’48-as katonadalokhoz tárogató vagy klarinétzenét is el tudnék képzelni. Másik oldalról olyan dalokat válogatok, amelyek gyakorlatilag az egész magyar nyelvterületet lefedik. Szűkebb pátriánkból bakonyi dalokat szeretnék a repertoárba, emellett Zalából, Dél-Dunántúlról, de Szatmárból, a Dél-Alföldről, illetve Erdélyből székelyföldi, és a legkeletebbről gyimesi dalok is bekerülnének. Ez így területileg átfogó képet adna, ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy ez egy tematikus CD lenne, elsősorban katonadalokkal foglalkozna.

Index: – Magánkiadvány lesz ez a lemez, nincs mögötte kiadó?

Miklosik István: – Igen, valószínűleg így lesz, mert a kiadóval való leszerződés nem olyan anyagi hátteret követel, mint ami jelenleg rendelkezésünkre áll vagy állhat. Még így is többszázezer forint kell, hogy megvalósuljon a CD. Jelenlegi terveink szerint szerzői kiadás lesz, bolti, kereskedelmi forgalomban nem kapható, hanem a honlapunkon vagy a Művészetek Házán keresztül megrendelhető. Itt külön ki kell emelnem, hogy eddigi működésünkhöz is rengeteg segítséget kaptunk fenntartónktól, a veszprémi Művészetek Házától, és reméljük, hogy ez az együttműködés a jövőben is eredményesen folytatódik majd – például ezen a módon. A CD-kiadásra visszatérve: még rengeteg nyitott kérdés van, minden bizonytalan, de most nem tűnik valószínűnek, hogy lemezkiadón keresztül valósítsuk meg.

Index: – A minősítésekről már beszéltetek, de úgy tudom, nemrégiben az együttes különleges elismerésben is részesült…

Miklosik István: – Igen, ez a KÓTA-díj, aminek nagyon örülünk, és nagy megtiszteltetés, hogy megkaphattuk. 2004 óta adják ki a KÓTA-díjakat tizenegy kategóriában, amelyek gyakorlatilag teljesen lefedik a zenei életet. Többek között karnagyokat, kórusokat, zenepedagógusokat, zeneszerzőket, zenekarokat részeltetnek ebben az elismerésben. Ennek kategóriánként három díjazottja van, és idén a zenekar kategóriában mi is ezek között voltunk. Ez azért is óriási dolog, mert a díjat többnyire olyan személyek és együttesek kapják, akik mögött egy egész élet ilyen jellegű munkája áll. Előttünk népzenei berkekből például a mezőtúri Szivárvány citerazenekar, a tarpai Bereg citerazenekar vagy a kecskeméti Univer Tánczos Péter együttes részesült ebben a kitüntetésben – mindhárom társaság legalább harminc éve működik.

Index: – Mik a további terveitek?

Miklosik István: – Leginkább a megkezdett utat kell folytatnunk, hiszen jól érezzük így magunkat – legalábbis a magam részéről én így gondolom. És kívülről, szakmai oldalról, de az egész hallgatóság részéről is olyan visszajelzéseket kapunk, hogy nekik is tetszik, amit csinálunk – úgyhogy olyan nagyon nem tervezünk ezen változtatni. Hát, nyilván most lehetne arról beszélni, hogy jó lenne, ha sűrűbben össze tudnánk jönni próbálni, de azt azért el kell fogadnunk, hogy mindenki elsősorban egyetemista, és megvan a maga hétköznapi élete, ez pedig „csak” egy hobbi. De mindemellett megpróbáljuk színvonalasan csinálni – amellett, hogy élvezzük.

Index: – Van még valami fontos, amit elmondanátok?

Tóth Mária: – Fontos még megemlékezni a legújabb fejleményről az életünkben, hiszen nemrégen elkészült az együttes honlapja, legtöbbet Zoli és András dolgoztak vele…

Adorjáni András: – Igen, együtt készítettünk egy honlapot az együttesnek, most már elérhető a www.virtusegyuttes.hu címen. Itt is megtalálhatóak természetesen az elérhetőségeink, részletesen bemutatkozunk, föl lehet venni velünk a kapcsolatot. Minden tagról külön leírás került fel, képek, videók az együttesről, és zenéket is szeretnénk feltenni, amint lesznek jó minőségű felvételeink. Meg persze a következő fellépéseinkkel kapcsolatos információk…

Kauker Zoltán: – És még azt is hozzátenném, hogy sok másikkal ellentétben ez nem egy elkészített, majd elfelejtett honlap lesz, hanem igyekeztünk dinamikus tartalmat szolgáltatni. Ez azt jelenti, hogy többen tudjuk a tartalmat frissíteni, így folyamatosan tudunk feltölteni híreket, galériákat. Üzemel egy vendégkönyv is, amibe bárki leírhatja a véleményét. És mi is egyre inkább használjuk a honlap belső felületét, a próbákat is kezdjük már ezen a fórumon keresztül szervezni. Ez nagy segítség, hiszen szanaszét vagyunk, és így sokkal egyszerűbb a kommunikációnk. Mivel egyre inkább jellemző, hogy (szinte) mindnyájan napi rendszerességgel látogatjuk az oldalt, ez is garancia arra, hogy azt folyamatosan frissíteni, fejleszteni fogjuk – remélhetőleg a látogatók örömére.