A múlt heti Politikai Arénában arról kérdeztük a veszprémi pártokat – és azok képviselőit –, hogy „Mi a véleményük Veszprém új költségvetéséről?”. Dr. Szalay András, szabaddemokrata frakcióvezető most jutatta el hozzánk e kérdésre vonatkozó válaszát, amelyet az alábbiakban közzé adunk.

– Önök szerint mennyire fejlesztő, illetve a jelenlegi helyzetet konzerváló az új városi költségvetés?

– Soha nem látott fejlődésnek indult a város – mondja a Fidesz. Helyben járás és elszalasztott lehetőségek a fejlesztésben – mondják a szocialisták. Ha a fejlesztés és a működtetés arányát nézzük, elvileg objektív mutatószámhoz jutunk. Ha a számok mélyére nézünk, akkor a városvezető többség és a kisebbség más-más módon értékeli a helyzetet. Így én sem tudok objektív lenni. Kétségtelen, hogy folytatódnak olyan nagyberuházások, melyek az előző ciklusban kezdődtek (Mártírok út felújítása, csatornázás, hulladékkezelő, sportcsarnok), ha ez utóbbi esetében a döntés igencsak fogcsikorgatva történt is a többség részéről, hisz’ kétségtelenül igen nagy fejlesztési forrást köt le ez a beruházás sok-sok évre. A működtetést pedig a képviselőcsoportunk továbbra is problémásnak látja. Nagy volt az ambíció a „párbeszéd évében”, és szerény a teljesítmény az ötletdömpinghez képest. Hol van a kalandpark, a libegő, az Európa-falu, a kéregvasút, a csatári közművesítés, a parkolóház, az infopolisz, az ökopolisz? Nem számon kérem ezeket, hanem sajnálom az ezekre elfecsérelt időt és energiát. De mit fognak szólni a városlakók az eddig legjelentősebb ingatlaneladás eredményéhez, ha a Gyermekek Háza helyén egy szupermarket doboz fog hamarosan kiemelkedni? Ez fejlesztés?

A liberálisok egyébként azért nem utasították el a költségvetést (tartózkodtunk), mert a polgármester ígéretet tett, hogy nem fog a város kötvényt kibocsátani.

– Önök szerint van-e olyan dolog, amelyre sok pénz megy el, pedig nem kellene?

– A rendelkezésre álló pénz igen szűk mozgásteret ad. A jelenlegi struktúrában állítom, hogy nincs lényeges pazarlás, de nincs elégedettségre okot adó bőség sem. Két út van, illetve három (ez utóbbival kezdem):

• Minden marad úgy, ahogy van (bevételek szerkezete, intézményi struktúra a törvényileg kötelező feladatokra, saját elhatározású kiadások sportra, kultúrára, egészségügyre, szabadidős tevékenységekre). Melyikre megy el sok pénz? Meri-e vállalni a többség valamelyik tétel megnevezését?

• A bevételt adottságnak tekintve megpróbálja az önkormányzat olcsóbban, hatékonyabban, kisebb intézményhálózattal, kevesebb bér illetve dologi kiadással ellátni a törvényileg kötelező feladatokat. Ezzel forrást teremt kisebb fejlesztésekre, felújításokra, új programokra. Van ehhez bátorsága a többségnek? Ha az nincs is, lehetősége van, hisz’ biztosan nem lesznek tiltakozások a szűkítések, bezárások, elbocsátások ellen. Az a szerencséje a többségnek, hogy nem a Fidesz van ellenzékben.

• A legnehezebb a bevételek növelésének útja, a felosztható torta kerületének növelése. Adóbevételekkel, térítési díjakkal nem sokra lehet menni. A hitelfelvétel korlátos, ráadásul vissza is kell fizetni valamiből. Marad a fejlesztési pályázatok piaca. Régiónál, kormányzati programoknál, európai alapoknál igen sok pénz van. Ezek allokálásához professzionális szervezetekre van szükség és még egyre. Dötésképességre.

– Önök szerint a város által felvett hitelállomány hogyan kezelhető?

– Még kezelhető, bár a határon van a város hitelállománya. A tendencia viszont nem kezelhető, hiszen az egy év alatti megduplázódás még egyszer nem következhet be. Nem elég az, hogy fejlesztés forrása legyen a hitel, hanem megtérülő fejlesztésé kell legyen. A vagyongazdálkodás ebből a szempontból kulcskérdés. Ha a többség elégedett is a jelen helyzettel, mi, liberálisok, nem látunk okot nyugodtan hátradőlni a karosszékben.