Ön hogyan értékeli a 2007-es esztendőt?

Wéber László önkormányzati képviselő, Szövetség Veszprémért

Felkérésünkre reagálva Wéber László, a Szövetség Veszprémért önkormányzati képviselője is elküldte a Veszprém Indexnek évindító gondolatait, melyet most, a 2008-as év első közéleti sorozatának zárásaként adunk közzé.

„2007 UTÁN, 2008 HAJNALÁN

2007 különleges év volt.
A rendszerváltoztatás utáni veszprémi történelemben ez volt az első olyan teljes év, amit már az előző éra másfél évtizednyi regnálásától teljesen külön lehet kezelni, amiben első alkalommal kizárólagosan lépett színre az új polgármester, s vezette a várost az „új többség”.
Amiben már az előzőektől független tettek, eredmények is számon kérhetők és el is várhatók, hiszen ma senki nem ér rá várni, mert közben az összes létező vonat elmegy. Ilyen az élet, ez ellen nincs apelláta, még a kezdőnek sem, ha egyszer polgármesteri vagy alpolgármesteri székbe ült.

2007 a várakozások éve volt.
A változás mindig a legalkalmasabb időszak arra, hogy nagy tetteket vigyünk véghez.
Az új vezetést akaró polgárok valami merőben újat, az életük, hétköznapjaik és lehetőségeik jobbítását, a város vezetésétől a korábbinál nagyobb teljesítményt, míg a kisebbségbe szoruló képviselők a beígért együttműködés kialakulását, a város számára kínálkozó lehetőségek kihasználását várták.

2007 a csalódások éve volt.
Kétségtelen, hogy az új többség új stílust is hozott, s új színt. A lapok címoldaláról és belső lapjairól eltűnt Dióssy László, aki korábban többek véleménye szerint irritáló mennyiségben jelent meg, különösen a helyi lapban. Talán ez a legérzékelhetőbb változás, ami az emberek postaládáján keresztül beférkőzhetett hétköznapjaikba.

A képviselőtestületen belül a kisebbségi oldal várakozásai nem teljesültek, a többségi oldalról kezdeményezett érdemi kooperációról nem igazán lehet beszélni. Sőt, megismerhettük azt a fortélyt is, hogyan lehet a demokrácia (no, de ennyit ne várjunk, így inkább), az úriemberség íratlan szabályait megcsúfolni. Ez a következő. Végy egy felkent és kellően fegyelmezett képviselőt, aki önként, mi több, büszkén bevállalja az ügyeletes gombnyomó szerepét. Aki, ha unja a banánt, azaz a másik oldalról elhangzó véleményeket, akkor úgynevezett ügyrendi hozzászólásra jelentkezik, így soron kívül szót kap, majd javasolja, zárjuk le a vitát. Ezeket az indítványokat minden esetben megszavazták a többségi oldalon ülők. Az együttműködés jegyében lehetett kussolni.

S mennyivel lett jobb az élet 2007-ben Veszprémben?
A városvezetés által a párbeszéd éveként meghirdetett 12 hónapban többször is előfordult, hogy a szakma, az intézmények dolgozóinak hangját, véleményét valahogy mégsem sikerült meghallani, amikor a vezetők kiválasztásáról volt szó.

Nem csak süketség, hanem az időszakos némasággal keveredő, a fentebb már emlegetett új stílus is jellemezte a vezetést. Először testületi döntést hozatott polgármesterünk a Rajk-féle ’56-os emlékmű belvárosból történő kipaterolásáról, ami meg is született, ezzel kijelölvén Veszprém hátsóudvarának a Jutas lakótelepet. Aztán hónapokkal később lakossági fórumot hívott össze első számú vezetőnk, hogy oldódjon a némaság, s esetleg elhangozhasson az ott élők véleménye is – persze tökéletesen feleslegesen, hisz’ a döntés már rég megszületett.

Aztán lett egy korcsolyapályánk. Az ott korcsolyázók száma pontosan mutatja a játékszer minőségét és jelentőségét; nagyjából kettes alá. Az országban, s így nyilván Veszprémben is dúló szociális válság közepette mindenesetre jutott több mint 30 millió a pálya megvásárlására.

Az ingyenes parkolás ígérete is csak délibábos emlék ma már, igaz, a belvárosi kétautós családok számára dupla parkolási kedvezmény is jár.

Ellenben egészen közgyűlési előterjesztésig jutott a veszprémi földalatti ügye (tudják, ilyen a budapesti metróhálózat sárga színnel jelzett szakasza), de az alagút végét szerencsére nem sikerült megtalálni.

Közadósságunkat is sikerült felfuttatni ez alatt az egy év alatt a korábbi 16 év során felvett összeg több mint kétszeresére, így nagyjából 70 ezer forint adósság jut minden veszprémi lakosra.

Iskolabezárás is volt, és újabb iskolaépület eladását is előkészítette már a vezetés.

Ugyan stratégiai pozíciókban ülnek (a többségi oldalon) a civil szervezetek színeiben (is) bejutó képviselők, az egyesületek, alapítványok számára azonban nem juttat az önkormányzat több forrást, sőt, a civil keret bevezetése óta a legkisebb támogatási összegeket utalták ki a szektor szereplőinek.

Új szabályt alkotott a randalírozó 40–50 hajléktalan kezelésére a város, így közterületen már nem lehet alkoholt kortyolni 2007 második felétől. A hajléktalanok persze továbbra is élnek, ahogy élhetnek.

Aztán, hogy a leglényegesebbek említését lezárjuk, itt van a kutyaszar-kérdés. Sikerült itt is frontot nyitnia tisztségviselőinknek a 12 gyűjtőedény ünnepélyes felavatásával.

Ennyivel lett több és jobb a veszprémiek élete, már, ami az önkormányzaton múlott.

2008-cal kapcsolatosan is jobb, ha leszámolunk illúzióinkkal.
Például azzal, hogy Veszprémben is szociális válságot kellene megélnünk. Ott, ahol a polgárok 25 milliónyit gyűjtenek össze közadakozás keretében, s így az év első napjaiban új köztéri alkotást avathat a köztársaság elnöke, nem ildomos megélhetési válságról beszélni.

Talán éppen ezért Veszprémben 2008 a helyi adó- és áremelések éve lesz.
Buszon 7,8%-kal, a szemétszállításért 13,5%-kal, távfűtésért 5,1%+2,35%-kal, az ivóvízért 20%-kal, a szennyvíz-elvezetésért 17,4%-kal, a temetői díjakért 7%-kal kell többet fizetnie a veszprémieknek. Az persze nem vigasz, hogy az elmúlt 4–5 évben elmaradt az emelés, így csak 2008-ban fizetnek 9%-kal több építményadót a magánszemélyek, mint az előző évben.

A mikro-és kisvállalkozók (a politikai közbeszédben „kisemberekként” emlegetett, virágboltos, biztonsági őr, hirdetésszervezői, sajtóügynöki, tevékenységet végző réteg) sem maradnak ki a körből, hiszen ők eddig 2,5 millióig (adóalap) mentességet élveztek, de 2008-ban már csak 1,5 millióig érvényes az iparűzési adó alóli mentesség. (Egyébként ettől az adóemeléstől 34 milliónyi bevételt remél az önkormányzati kassza, ami elég lehet egy újabb korcsolyapálya vásárlására is.)

Aztán ebben az évben várhatjuk újdonságként a Kamera Hungária Fesztivált, amiről e sorok olvasója sem sokat tudhat, pedig már 7 éve megrendezik ezt az elektronikus médiában és annak környékén dolgozóknak szóló eseményt. Miközben a helyi kezdeményezésként elindult Pannonfíling Filmfesztiválra 2007-ben egy fillér se, s az Utcazenére, mint kiemelt fesztiválra 8, addig erre az eseményre, aminek egyébként nem is Veszprémben, hanem Budapesten lesz a gálaműsora (díjkiosztója) 10 millió fog jutni (a szokásos pártszóvivői mértékegységgel mérve: 33.333 vizitdíj összege).

Városunkban persze lesznek jó történések, örömteli dolgok is. Azok és olyanok, amiket már megszokhattunk az előző években is.”


Wéber László
képviselő, Szövetség Veszprémért
2008. január 10.

Rovat: