Megállíthatatlan természeti folyamatok – V. rész

- aktualitások az elmúlt hónapok eseményeiből -

Elemzők és szakértők nem zárják ki, hogy a 2007 lehet az az év, amikor a felgyorsult környezeti folyamatok, a természeti katasztrófák, az emberi felelőtlenség és a jelen levő klímaváltozás a holtponthoz érkezik. Mostani sorozatunkban a kérdés mély összefüggéseinek feltárása helyett megvizsgáljuk, hogy az elmúlt hónapokban milyen hírek érkeztek hozzánk.

Hír:
Melyik a világ tíz legszennyezettebb területe?

Egy amerikai környezetvédelmi szervezet elkészítette a Föld tíz legszennyezettebb területének listáját. Ezek elsősorban színesfémbányászathoz és -feldolgozó iparhoz, valamint petrolkémiai iparhoz kötődő területek.


Az amerikai Blacksmith Intézet idei – immár második – listáján oroszországi, kínai, indiai, perui valamint zambiai városok szerepelnek.

A szervezet szerint a listán lévő tíz területen folyó bányászati, vegyipari vagy kohászati tevékenységből eredő szennyezés közvetlenül összesen 12 millió embert veszélyeztet, ami a gyakoribb krónikus megbetegedések és az idő előtti elhalálozások számában is tetten érhető.

A lista ABC sorrenden tartalmazza a tíz legszennyezettebb települést, valamint rövid leírást a szennyező forrásról, a szennyezés mértékének alakulásáról és az (esetleg előforduló) környezetvédelmi intézkedésekről

A listán szereplő területek szinte kizárólag fejlődő országokban találhatók, hiszen ott a környezetvédelmi előírások sokkal engedékenyebbek, nem állítanak olyan akadályokat a beruházók elé, mint például a nyugat-európai országokban. Ugyanakkor ezek az üzemek jórészt a fejlett országok piacaira termelnek: vagyis mi vagyunk a folyamat haszonélvezői, a termelés során keletkező szennyezés viszont ott marad az előállítás helyén.

(P) – (Palatinus értelmezés)Ezekről és a hasonló szennyezésekről szóló hírek bejárják a világot. Jelenleg hazánkban több olyan kiemelkedő környezetszennyezés ismert, amely közvetlenül veszélyezteti az ott lakók életét. A környezetszennyezés feltárását követően semmilyen válasz nem érkezett, a megoldásra még csak ötletek sem vetődtek fel. Nem túlzás az, hogy a szemé hegyen, amelyen élünk, lesznek kiemelkedően veszélyes területek, de összességében a Föld minden élőlénye elszenvedi a civilizáció okozta károsodást.

Hír:
Mit tud Ön az erdeinkről?

A hazánkban működő 19 állami erdészeti társaság összefogásával nemrégiben egy országos reprezentatív kutatás készült a lakosság erdőállománnyal és erdészetekkel kapcsolatos ismereteiről. Az eredmények megdöbbentőek.


A megkérdezettek nagy része elégtelen és sokszor helytelen ismeretekkel bír. Sok esetben olyan alapvető kérdések megválaszolása is kemény diónak bizonyult, mint például az erdész, illetve annak feladat- és foglalkozási körének meghatározása.

Íme néhány alapvető tény, amely segíthet a tévhitek lerombolásában:

Hazánk erdőterülete folyamatosan nő

Hazánk területének 20 százalékát erdők borítják, mely erdőterület az elmúlt 80 esztendőben 1 millió hektárral – 500 ezer futballpályányi területtel – nőtt, így az már meghaladja a 2 millió hektárt. A 2006-ban életbe lépett Nemzeti Erdőprogramnak köszönhetően a jövőben is folytatódnak az erdőtelepítések, így erdősültségünk a közeljövőben meghaladja az ország összterületének 25 százalékát. Minden egyes magyar állampolgárra több mint 1000 négyzetméter állami erdő jut, mely terület 5 lakóház területének felel meg.

(P) Fogadjuk el a jelentést, amely biztatónak tűnik. Remélhetőleg nem túlkozmetikázott adatokkal állunk szembe.

Hír:
Pár évtizeden belül csak mutatóba marad jegesmedve

Egy amerikai állami hivatal szerint a század közepére eltűnik a jegesmedve-állomány kétharmada.


Az Amerikai Geológiai Szolgálat (US Geological Survey – USGS) felmérése szerint az Északi-sarkvidéken olyan gyorsan csökken a nyári jégtakaró nagysága, hogy néhány évtized múlva már nem tudnak megélni ott a jegesmedvék.

Az amerikai kormányzat a kutatóintézettől tanulmányt rendelt arról, hogy fölvegyék-e a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok hazai védettségi listájára. A döntés 2008 januárjára várható. A fenyegetett fajok nemzetközileg elfogadott Vörös Könyve egyébként a jegesmedvét (Ursus maritimus) a fokozottan veszélyeztetett fajok közé sorolja.

Az USGS megvizsgálta az északi-sarkvidéki jégtakaró gyorsuló nyári csökkenésének bizonyítékait, valamint a klímamodellek előrejelzéseit. Erre alapozva vonta le a következtetést, hogy a jegesmedve mostani élőhelyeinek egy része – például a Norvégiától és Oroszországtól északra elterülő Barents-tenger – a század közepére már képtelen lesz eltartani az állatot. A jegesmedvék sikeres zsákmányszerzéséhez ugyanis nélkülözhetetlen a nagy kiterjedésű jégtakaró.

Hír:
Plágiumon kapták a professzort

Egy német közgazdász-professzor majdnem másfél évtizeden keresztül nemcsak plágiummal tévesztette meg tudóstársait, hanem olyan intézményekre való hivatkozással is, amelyek egyáltalán nem is léteztek. Hab a tortán: a professzor plagizált cikkét is plagizálta egy lelkes zimbabwe-i professzor.


Bár korántsem akkora szenzáció, mint a dél-koreai Hwang Woo Suk professzoré, aki mégsem klónozott emberi őssejtet, a tudomány világában azonban ez az ügy is komoly visszhangot keltett: egy német közgazdász-professzor a jelek szerint majdnem másfél évtizeden keresztül nemcsak plágiummal tévesztette meg tudóstársait, hanem olyan intézményekre való hivatkozással is, amelyek egyáltalán nem is léteztek.

(P) Nem véletlenül emlegetem a bértudós és az adminisztratív tudós kifejezéseket. Saját kutatási témáimban hihetetlen mennyiségű publikáció jelenik meg évről évre. A tudomány felhígulása akkor kezdődött, amikor a tudományos cikkek publikációinak formációit a monopolhelyzetben lévő kiadók meghatározták. Ennek alapja az, hogy minden beérkező cikket kiadnak a saját tudományos bírálóbizottságuknak. Nemrég egy bizottság vizsgálta egyik kutatási programom részeredményeit. Senki nem volt kíváncsi a beszámolómra, csak a publikációk és írások tanulmányozására koncentráltak. Egy ismert kutatóval történt meg az, hogy egy izgalmas tudományterületen saját és alaposan alátámasztott véleménye volt egy olyan kérdésről, ami napjaink tudományos életét izgalomban tartja. Annyit tudok, hogy nyilatkoznia kellett arról, hogy a kéziratot másnak nem adta oda, csak a folyóirat részére küldte meg. Nyilatkozatot írattak vele alá, hogy minden kiadói jogot, ami a témához tartozik, átad a folyóiratnak. Az idő telt, múlt, és több mint fél év múlva jeles tudósunk azt vette észre, hogy az anyaga megjelent egy olyan ember tollából, aki valószínűsíthetően a folyóirat bírálóbizottságában ül.
A tudomány napjainkban egyre kevésbé tölti be eredeti hivatását. A tudomány ápolása, fenntartása, a természet megfigyelése helyett a kutatást kisstílű kereskedők, szélhámosok próbálják saját meggazdagodásuk javára fordítani. Ezzel elméletileg nem is volna baj, ha a rendszer működne, és a kereskedő tisztességesen elszámolna, és azt csinálná, ami szakmailag helyes lenne.

Hír:
Szabad utat kapott az ember–állat embriók létrehozása

A brit embriológiai szabályozással foglalkozó testület elvben jóváhagyta, hogy emberi DNS-nek mag nélküli állati petesejtbe injektálásával hozzanak létre embriókat. A kutatók azt remélik, hogy az eljárással emberi őssejteket állíthatnak elő emberi petesejt felhasználása nélkül.


Az eljárás hívei üdvözölték a Humán Megtermékenyítési és Embriológiai Hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority – HFEA) döntését. Azt remélik, hogy a technika segítséget nyújt bizonyos betegségek – például a Parkinson-kór vagy a motoros idegsejtek sorvadásos megbetegedése – kezelésének kidolgozásában.

A döntés 10 hónappal azután született, hogy a brit King’s College és a Newcastle-i Egyetem egy-egy kutatócsoportja engedélyért folyamodott a HFEA-hez, hogy elkezdhessék a módszer használatát. A tudósok most abban bíznak, hogy novemberben megkapják a tényleges hozzájárulást is.

Az eljárással „cibrid” embrióknak nevezett embriókat állíthatnak elő. Azért hívják őket cibrideknek, mert nem igazi hibridek, mivel emberi DNS-t és állati sejtből származó citoplazmát tartalmaznak. Ezek az embriók osztódással olyan őssejteket hozhatnak létre, amelyek a különféle betegségekben szenvedő betegek donor DNS-ét tartalmazzák. Az így előállított embriókat azután 14 napon belül elpusztítanák.

Stephen Minger, a londoni King’s College munkatársa, az engedélyért folyamodó tudósok egyike úgy érvel, hogy a mag nélküli állati petesejtek használata az egyetlen etikus módja az ilyen őssejtek előállításának, mivel az eljáráshoz sok petesejt szükséges, s ezt a szükségletet egyébként emberek által adott petesejtekből kéne fedezni.

A tudósok és a közvélemény jelentős része is egyet ért a HFEA döntésével. A HFEA előzetes közvélemény-kutatása szerint az emberek 61 százaléka helyeselte az eljárás bevezetését, amennyiben az hozzájárul bizonyos betegségek, például a Parkinson-kór és a motoros idegsejtek sorvadásos megbetegedése alaposabb ismeretéhez. A nagyjából 2000 válaszadónak csak 25 százaléka ellenezte a módszert etikai okokból.

A politikusok zöme is kiállt a technika engedélyezése mellett, noha tavaly decemberben a kormány még azzal fenyegetőzött, hogy betilt minden hibrid embrióval kapcsolatos kutatást. Májusban azonban 180 fokos fordulatot vett a kormány álláspontja, és most úgy tűnik, nekifog, hogy kidolgozza a hibrid embriókkal kapcsolatos bizonyos korlátozott kutatási technikák törvényi hátterét.

(P) Mint tudományos kutatást, mindentől elvonatkoztatva kiemelkedőnek és figyelemre méltónak lehet tekinteni. Valójában azonban megint a természet törvényeivel masírozunk szembe. Számos tudományos fantasztikus filmben láthattunk olyan embergyárakat, ahol ipari körülmények között állítottak elő embereket. Az emberek klónozása is bizarr gondolat, de az általunk is ismert Woo Suk professzok emberklónozási programjait is csak a Scien magazin vette be.
Nem vonom kétségbe, hogy eljöhet az az idő (ha megéri az emberiség), hogy bizonyos biokémiai folyamatok segítségével valóban lehet embereket lombikban előállítani. Ezeket az emberszerű lényeket valószínűsíthetően csak egyszerű tevékenységekre lehetne használni, kötött munkára és lövészárok-tölteléknek. Az biztos, ha sikerül a gazdaság számára ingyen biológiai robotokat előállítani, akkor a Földön természetes úton megszületett emberek sorsa katasztrofálissá válik.
Ez a hír azért érdekes, mert (nem tudom magamba fojtani a cinizmussal keveredő elkeseredésemet) talán eljutunk odáig, hogy kentaurok húzzák a szekereket és hintókat, ha nem lesz elég olaj a Földön, és ráadásul milyen praktikus, mert nem kell külön ló és ember, aki hajtja a lovakat. A tengerekben és tavakban sellők nevelik a halakat, és hozzák azokat a felszínre a friss halászléhez. Kifejezetten szemet gyönyörködtető lenne a szép szőke aranyhajú angyalok látványa, ahogyan repülnének a levelekkel és csomagokkal – kiváltva a biciklis futárokat. Szép jövő várható.

folyt. köv.

Írta és összeállította:
Dr. Szacsky Mihály

Rovat: