Megállíthatatlan természeti folyamatok – III. rész

- aktualitások az elmúlt hónapok eseményeiből -

Elemzők és szakértők nem zárják ki, hogy a 2007 lehet az az év, amikor a felgyorsult környezeti folyamatok, a természeti katasztrófák, az emberi felelőtlenség és a jelen levő klímaváltozás a holtponthoz érkezik. Mostani sorozatunkban a kérdés mély összefüggéseinek feltárása helyett megvizsgáljuk, hogy az elmúlt hónapokban milyen hírek érkeztek hozzánk.

Hír:
Döntő lépés született az ózonréteg-védelem terén

A lezárult ENSZ Klímavédelmi konferencián Montrealban a részvevő 191 ország megegyezett, hogy az eddig tervezettnél tíz évvel korábban szüntetik meg teljesen az ózonréteget károsító freonok gyártását és használatát.


2030-tól már csak történelem lesz a CFC-k és HCFC-k használata, legalábbis ezt ígéri a szeptember 12–21. között megrendezett montreali ENSZ Klímakonferencián 191 ország hozzájárulásával létrejött egyezmény. Ez tíz évvel korábbi időpontot jelent, mint azt a részvevő országok eddig vállalták. A résztvevők egyetértettek abban, hogy 2020-ra a fejlett országokban, 2030-ra pedig a fejlődő országokban is teljesen beszüntetik az ózonréteget bontó freonok használatát.

A kezdeményezés legnagyobb támogatója és sürgetője az Egyesült Államok volt. Az ország vezetői egyfajta alternatívának tekintik ezt a lépést a Kiotói Egyezménnyel szemben, amelyhez az USA – a legnagyobb széndioxid-kibocsátóként – még mindig nem csatlakozott. A freonokról ugyanis már korábban kiderült, hogy egyben üvegházhatású gázok is, vagyis hozzájárulnak a globális klímaváltozáshoz. Az ENSZ becslései szerint, amennyiben sikerül teljesíteni a vállalást, az üvegházhatású gázok éves kibocsátása is 3,5 százalékkal csökkenhet.

(P) – (Palatinus értelmezés) Lassú munkához nagyon sok időre van szükség. Mi lesz 2030-ig? Hogyan csökken valami, ami több mint húsz évig fennmarad, és folyamatosan károsít? Emlékeztetni kellene az USA politikusait, hogy ebbe a programba még vegyék bele a szarvasmarhák szellentését lecsökkentő tabletták bevezetését (korábbi Palatinus feldolgozás) és annak tudományos elemzését, mert akkor a metán-kibocsátást visszafogásának szimbólumát is a zászlójukra tűzhetnék. (Egy sűrített levegővel töltött dezodoron egy felfúvódott marha)

Hír:
Duna Vízminőségi Expedíció: eddig pozitívak a tapasztalatok

Nem tapasztaltak romlást a Duna vízminőségében a Magyarországig tartó szakaszon. A Budapestig tartó szakasz is jó állapotban van.


A Duna vízminőségét vizsgáló nemzetközi expedíció kutatói a forrástól Magyarországig tartó szakaszon eddig romlást nem tapasztaltak a folyó vízminőségében a korábbi évekhez képest, sőt a Komáromtól Budapestig tartó szakasz „paradicsomi állapotban van” – mondta Csányi Béla, a két hónapig tartó ökológiai kutatási és szemléletformáló projekt szakmai vezetője Budapesten.

Utalt arra, hogy az elmúlt hat évben Győrben, Mosonmagyaróváron és Esztergomban is szennyvíztisztító létesítmények épültek, mindez jelentősen hozzájárul a vízminőség javulásához.

A biológus megjegyezte, hogy a speciális mérőhajók innentől sok javulásra azonban nem számítanak a legutóbb hat éve elvégzett hasonló kutatás eredményeihez képest. Budapesten az új szennyvíztisztító csak 2010-re épül meg, addig a szennyvíz fele továbbra is tisztítatlanul jut a folyóba, súlyos szervesanyag-terhelést okozva.

(P) A vizsgálati eredmények valóban biztatóak. Sajnos ez a tény semmit nem változtat a Szigetköz ökológiai pusztulásán, de még a szigetközi ivóvízkészletek állapotán sem.

Hír:
Energiapolitika és természetvédelem

Az energiapolitika és a természetvédelem összehangolásáról tartottak konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián az államigazgatási szervek, tudományos szervezetek, gazdasági szereplők és civil szervezetek részvételével. A szervezők célja a fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése a természetvédelmi érdekek sérülése nélkül.


A szeptember 11-én megrendezett konferencián két nagy témakört vitattak meg a résztvevők az energiapolitika és a természetvédelem kapcsolatában: a finanszírozási kérdéseket és a megújuló energiaforrások hazai kihasználásának lehetőségeit.

A konferencia segít meghatározni azokat az általános érvényű természetvédelmi szempontokat, valamint a szükséges szakmai és társadalmi egyeztetési folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek az országos jelentőségű energiapolitikai koncepciók kidolgozása és megvalósítása során.

(P) Figyelemreméltó kezdeményezés. Az elméleti és a politikai döntések esetében kiemelkedően fontosnak tartom a problémakör minden összefüggésére kiterjedő elemzés elvégzését. Ilyen tanulmányok elkészítése esetében nem fordulhat elő az, amit a következő hírben olvashatunk.

Hír:
Nincs elég hévíz a geotermikus erőműhöz Iklódbördöcén

A MOL által a Zala megyei Iklódbördöce mellett tesztelt geotermális kutak nem tartalmaznak elég hévizet ahhoz, hogy azokra a jelenlegi makrogazdasági és műszaki feltételek mellett gazdaságos geotermikus erőművet lehessen létesíteni.


Kujbus Attila, a MOL geotermikus projektvezetője kifejtette: az olajtársaság mintegy 1 milliárd forint értékben végzett kutatásokat két, korábban meddőnek bizonyult szénhidrogén kúton azok átalakításával. A MOL azt remélte, hogy a föld mélye megfelelően forró és elegendő vízmennyiséget rejt magában ahhoz, hogy egy 3–5 megawattos erőművet lehessen építeni a kútra – írja a Greenfo hírportál.

A projekt megvalósíthatósági tanulmánya még nem végleges, annyi azonban már bizonyos, hogy az előzetesen becsültnél kisebb hozamúak a kutak. A villamosenergia-termeléshez ugyanis hiába elég forró a 3 kilométer mélyen található hévíz (140 Celsius fok), nincs meg a szükséges kitermelhető mennyiség. Így a kísérlet során vizsgált kútra csupán legfeljebb 0,8 megawatt teljesítményű erőművet lehetne építeni, márpedig ez a kapacitás túl kevés a megtérüléshez, legalábbis a jelenlegi zöldáram-átvételi árak mellett – közölte a projektvezető.

(P) A megújuló energia-termelési lehetőségeknek csak ott van jogosultsága, ahol a természet rendjének megfelelően valóban zajlanak olyan természeti, meterológiai stb. folyamatok, amelyek alkalmasak megfelelő hasznosításra. A korábbi években sokak számára érthetetlen módon igyekeztem hallatni hangomat egy megújuló energiatelep létesítése ellen. A Bakonyban az erők rovására nem célszerű, sőt kifejezetten káros szélerőműveket telepíteni. A beruházási költségek, a hozamok aránytalan mértékben jelentkeznek. Csak egyvalakinek éri meg az ötlettel foglakozni, annak a külföldi befektetőnek, aki az Európai Unió kiemelkedő támogatását felveszi. A szélerőműveket ott kell felállítani, ahol jelentős, tartós óceáni vagy kontinentális áramlatok vannak. Hazánkban az alternatív energia-termelésnek elméletileg csak két forrását lehetne hasznosítani, az egyik a geotermikus energia (amiről a fenti cikkben olvashattunk), valamint a kisháztartások lokális kombinált nap-hőszivattyús és kisteljesítményű gyengeáramú szakaszos üzemű ventillátor méretű szélkerekek. Természetesen az ország tájai jelentősen különböznek egymástól a lokális energia-termelés szempontjai szerint. Szerencsére még egy külföldi befektetőnek sem jutott eszébe, hogy a Balatonban ár-apály erőművet hozzon létre.

Hír:
Európai energiatakarékossági verseny indul

Európai energiatakarékossági verseny indult az irodák között szeptemberben. Magyarországról három önkormányzat és öt cég vesz részt a vetélkedésben.


Havasi Péter, a koordinációért felelős Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület programvezetője az MTI-nek elmondta: az Európai Energiabajnokság néven futó kezdeményezés célja a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése.

A klímaváltozást felerősítő kibocsátások, például a szén-dioxid döntő része ugyanis az energiatermelés során keletkezik. Mivel a megtermelt energia legnagyobb része fűtést, illetve áramfogyasztást szolgál, így az ezzel való takarékoskodás a leghatékonyabb eszköze az éghajlatváltozás folyamatának lassítására.

A verseny során az irodák, illetve az ott dolgozók szeptembertől jövő augusztus végéig bizonyíthatnak. Ahol a legjelentősebb fogyasztáscsökkentést érik el, azok nyernek.

(P) A problémát mindig ott kell keresni – ha a fenntartható energia-ellátásról beszélünk –, hogy mi a fontosabb: az energia-termelés fokozása, vagy a magán kézben lévő energiaellátó csoportok profitjának növekedése, avagy az energia racionalizálása? Minden ésszerű gondolkodó ez utóbbival kezdené a probléma elemzését. Talán erre kaphatunk magyarázatot, vagy kezdeményezést a következő cikkben.

Hír:
Fényszennyezés elleni törvényt fogadott el Szlovénia

Az elmúlt 15 évben a fényszennyezés gyorsan növekedett Szlovéniában is, ez motiválta a természetvédő szervezeteket, hogy megfelelő szabályozás, pontosabban korlátozás szülessen.


Az új törvénynek várhatóan nagyon sok pozitív hatása lesz. A legtöbb világítótest esetében megtiltja, hogy azok a horizont síkja fölé, az égbolt irányába világítsanak, és megköveteli a teljesen árnyékolt lámpatestek használatát. A horizont síkja fölé hatoló fénykibocsátás a fényszennyezés egyik fő okozója. Az árnyékolt lámpatestek ráadásul kevesebb káprázatot okoznak, ami növeli a közlekedés biztonságát.

A törvény meghatározza a világítás irányát a lakóterületeken is. Több, világszerte elvégzett vizsgálat is kapcsolatot talált bizonyos daganatos megbetegedések számának növekedése és az embereket a pihenés idején érő mesterséges megvilágítás között. Éjszaka a fény visszafogja a melatonin hormontermelését, amely az egyik alapvető antioxidáns, és a rák kialakulása ellen is védelmet nyújt. Nehéz megjósolni, hogy a törvény elfogadása ténylegesen milyen hatással lesz egészségügyi szempontból, de a lakosság elégedett lehet majd a hatásosan, de oly módon megvilágított közutakkal, terekkel, parkolókkal és épületekkel, hogy kevesebb fény hatol be hálószobáik ablakán.

(P) Az írásban valóban felelősséggel vetik fel, hogy a fényszennyezés milyen kockázatokkal járhat. Javaslom, vizsgáljuk meg az alapproblémát. Létezik a világhálón egy műholdas felvétel Földünkről, ahol látható minden kontinens éjszakai „fényszennyezése”. Láthatjuk rajta Budapestet, Párizs környezetét, Londont. Érdemes megvizsgálni ezen az űrfelvételen az USA keleti partvidékét. Miért jó az éjszakai hivalkodó fényáradat? Vegyük sorba az érveket és az ellenérveket úgy, hogy mindenki tetszőlegesen ki tudja egészíteni saját véleményével. A végén mindenki döntse el mire jó a harsogó éjszakai kivilágítás.

– Kitűnő profitot hoz az energiatermelőknek, szolgáltatóknak.
– Az emberek jelentős része az éjszakai órákban alszik, tehát nem részese, és nem érdeke a harsogó kivilágítás.
– Élvezik viszont azok a turisták (néhány száz vagy ezer fő), akik kíváncsiak az adott település – mondjuk – éjféli hangulatára.
– Ne feledkezzünk meg az ügyeletes alkoholistákról sem, mert a bizonytalan járás sötét utcában veszélyes lehet.
– Szomorú tény, de az is indok lehet az energia pocsékolásra, hogy a hajléktalanok, ha nagyon fáznak télen, és nem mernek elaludni, néhány összeszedett újságot olvasni tudjanak, amiben arról értesülhetnek az emberiség jó helyzetéről.
– Optimális munkahelyi kivilágításnak is betudhatjuk: pl. az éjszakai tömegközlekedési eszközök vezetőinek, a kézi útgondozóknak (korábban utcaseprők) és egyéb éjszakai utcán dolgozó néhány ezer embernek.
– Jó minden világítótestet forgalmazó és villanykörte, izzószál gyártónak. Igaz a világítótesteket mindig nappal szerelik, javítják, és izzót is akkor cserélnek. Ebben az esetben az adott szakaszon nappal is égnek a lámpák!
– Megmutathatjuk a világűrnek, hogy milyen nagyok és fejlettek vagyunk, aminek csak egy szépséghibája van, hogy ezt senki nem látja, csak az a néhány űrhajós, aki viszont nagyon boldog, mert vizuálisan is be tudja azonosítani éjszaka a világűrből lakóhelyét.

Gondoljunk bele, ez az egész energiatermelési kérdés, a pazarlás, az indokolatlan felhasználás mind mibe kerül az emberiségnek és Föld élővilágának? Természetesen nem pénzre gondoltam.

folyt. köv.

Írta és összeállította:
Dr. Szacsky Mihály

Rovat: