Megállíthatatlan természeti folyamatok – I. rész

- aktualitások az elmúlt hónapok eseményeiből -

Elemzők és szakértők nem zárják ki, hogy a 2007 lehet az az év, amikor a felgyorsult környezeti folyamatok, a természeti katasztrófák, az emberi felelőtlenség és a jelen levő klímaváltozás a holtponthoz érkezik. Ezt követően sajnálatos módon az elkövetkezendő időszakban egyre gyorsuló ütemben gyökeresen és végérvényes megváltozik a „Kék Bolygó” – azaz Földünk – élővilágának szerkezete.

A politika és a politikusok a tényekről nem vesznek tudomást, abban ringatják magukat, hogy a fenntartható fejlődés illuzórikus lidérce mindenre megoldást jelenthet. Látszat-konferenciákat tartanak, ahol jelzik, hogy érdekli őket pl. a klímaváltozás, de csak azért, mert tudják, hogy a fránya felmelegedés profitvesztést jelenthet.

A problémakör annyira összetett és olyan mértékben bonyolult, hogy abban az esetben is, ha a Földön jelenleg élő minden ember életével, tevékenységével segítené a romló folyamatok megállítását, akkor is csak szerény eredményeket érhetnénk el. A természet hurrikánokkal, árvizekkel, a gleccserek olvadásával jelzi az EMBERnek, hogy nagyon gyenge és kiszolgáltatott. A bukás elkerülhetetlen, ám ezt nem akarják bizonyos körökben meghallani, mert semmit nem értenek az egészből.

Mit tehetünk? Talán csak egyvalamit: minden lehetséges módon folyamatosan tájékoztatnunk kell minden embert a katasztrofális folyamatokról, és mindenkit meg kell kérnünk arra, hogy aki csak teheti – ha halkan is –, folyamatosan mondja: a természetet nem károsíthatjuk tovább. Szólamok helyett cselekvésre van szükség. Ha ezt egyszerre (legyünk optimisták) 3–4 milliárd ember mondja, annak olyan ereje van, ami minden gátló tényezőt képes elsodorni.

Az összefüggések feltárása helyett vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt hónapokban milyen hírek érkeztek hozzánk:

Hír:
2008 a „Béka éve”

A ma ismert kétéltűek fele kihalhat az elkövetkező ötven évben, ezért a világ vezető természetvédelmi szakemberei útnak indították a „Kétéltű Bárka” (Amphibian Ark) elnevezésű programot, amelynek keretében a 2008-as esztendő a „Béka éve” lesz a világ természetvédelmében.

„Földünk a legnagyobb fajpusztulási krízissel néz szembe a dinoszauruszok kihalása óta” – ez a gondolat is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége vezető tisztségviselői tartottak a szervezet budapesti konferenciájának zárásaként. A kétéltűek fennmaradását fenyegető veszélyek miatt a világ vezető természetvédelmi szakemberei útnak indították a „Kétéltű Bárka” (Amphibian Ark) elnevezésű programot, amelynek keretében a 2008-as esztendő a „Béka éve” lesz a világ természetvédelmében. A program védnökségét David Attenborough vállalta el.

(P= Palatinusi értelmezés) A békák kihalása nem azért veszélyes és aggasztó, mert nem halljuk nyárestén a kuruttyolásukat, hanem a más fajok kihalásához hasonlóan a táplálékláncolat egyensúlya felborul, és akár egy faj teljes kihalásával az egész ökoszisztéma összeomolhat.

Hír:
A Föld túlélheti a Nap vörös óriássá válását

Egy nemzetközi csillagászcsoport bejelentette, hogy fölfedezték az első olyan Naprendszeren kívüli bolygót, amely a jelek szerint túlélte csillagának a fölpuffadását, ami arra utal, hogy a Föld is megmaradhat az öregedő Nap mellett.

Négy-öt milliárd év múlva a Napból kifogy a hidrogén üzemanyag, és ideiglenesen eredeti átmérőjének több mint 100-szorosára, ún. vörös óriássá dagad, bekebelezve a Merkúrt és a Vénuszt. Az eddigi elképzelések szerint a Földre sem várt volna sokkal jobb sors.

(P) A tudományos felfedezésnek örülhetnénk, de sajnos azért kell harcolunk, hogy gyermekeink, unokáink túléljék az elkövetkezendő 50–100 évet. Az emberiség jelen helyzetében csak álmodozhat arról, hogy bolygónkon talán volna még az ember számára néhány milliárd év.

Hír:
A legöregebb élőlényre bukkantak

Az idáig felfedezett legrégibb élőlényre és épen maradt DNS-darabra bukkantak grönlandi kutatók a szigetország jégtakarója alatt. A lelet megerősíti azt a feltételezést, hogy Naprendszerünk jeges felszínű égitestein is kialakulhatott az élet.

A grönlandi jég alatt mintegy két kilométer mélyen talált DNS-darab (dezoxi-ribonukleinsav) egy megfagyott, 6–800 ezer éves baktériumból származik. A kutatók szerint a befagyott baktériumban a több százezer éves hideg ellenére alapszinten működő anyagcsere-folyamatok lehetővé tették, hogy az ennyi idő alatt elkerülhetetlenül bekövetkező DNS-károsodást az élőlény saját enzimrendszere segítségével ki tudja javítani, amíg nem állnak rendelkezésre a sejtosztódáshoz megfelelő körülmények.

(P) A természettudományokkal foglalkozó szakemberek a földtörténeti időket tanulmányozva pontosan ismerik, hogy az élővilág hogyan tudott fennmaradni egészen szélsőséges földi viszonyok között is. A jövőt kutatva számos feltételezés született arra vonatkozólag, hogy hány és milyen faj tud fennmaradni pl. egy kisbolygó becsapódása, vagy egy tudatosan kirobbantott atomháborút követően. Számomra nem megnyugtató, hogy a patkányok túlélésére igen nagy esély van.

Hír:
A világ lakosságának kétharmada tejérzékeny

A nyersolaj áráról eddig is köztudott volt, hogy növekedését a robbanásszerűen fejlődő ázsiai országok, köztük is elsősorban Kína gazdaságának fokozódó éhsége okozza. Németországban azonban az utóbbi időben a tej és tejtermékek ára is jelentősen megdrágultak, mivel a kínaiak immár ezekből is egyre többet fogyasztanak. Teszik mindezt annak ellenére, hogy 90 százalékuk genetikailag nem képes a tejben található tejcukor megemésztésére.

Ha Kína, akkor ma már sokaknak elsőre az jut eszébe, hogy a hatalmas ország kielégíthetetlennek tűnő energiaigénye vajon veszélybe sodorja-e a világgazdaság stabilitását? Vajon a növekvő jóléttel párosuló fogyasztási szokások hogyan hatnak majd a világgazdaságra? Miként hat a kínai gazdasági növekedés a nemzetközi erőviszonyokra? A növekvő környezetszennyezést elviseli-e még a Föld? Nem várható-e egy környezeti katasztrófa, amelyhez nagyban hozzájárul a milliárdos ország hirtelen fejlődése?

(P) A hír tipikus. Azon keseregnek, hogy Kína olajéhsége és fokozódó felhasználása milyen zavarokat okozhat a világgazdaságban. Ha ezzel foglakozunk, akkor ostobák vagyunk. A probléma az, hogy a szénhidrogének fokozott felhasználása milyen katasztrofális klimatikus viszonyokat jelenthet Kínára nézve, és mi lesz az ökológiai menekültek áradatával. Kit érdekel a világgazdaság? A híranyagban rejlő – talán – tudatlanság nem ismeri fel annak a veszélyét, hogy Kína már most sem tudja lakosainak az élelmiszert megtermelni. Görcsösen és kapkodva nyúltak a géntechnológiához, aminek a jövőbeni veszélyeit még csak nem is vetíthetjük előre. Az utolsó mondat végére talán véletlenségből kérdőjelet tettek felkiáltójel helyett.

Hír:
Akkumulátor papírból Papírakkumulátor, testmeleg vagy éppen a szívverés segítségével feltöltődő mini akkumulátor. A jövőben könnyen lehet, hogy sem mp3 lejátszónkat, sem mobiltelefonunkat nem kell majd hálózatra kötve tölteni, elektromos kütyüinket mi magunk vagy egy papírdarab tartja majd „életben”.

Bosszantó, amikor mobiltelefonunk akkumulátora épp beszélgetés közben merül le, vagy mp3 lejátszónk pont egy hosszabb út során adja meg magát. Nos, a tudomány legújabb állása szerint ezeket az apró bosszúságokat elfeledhetjük, amint az akkumulátorok legújabb generációja átszivárog a kereskedelmi forgalomba. Sőt, ha egyszer a kórházakban a különféle mérő- és ellenőrző műszereket maguk a betegek látják majd el energiával, akkor egészen biztosan energiaforradalomról beszélhetünk majd.

(P) Ezt a hírt szívesen olvastam. A tudomány ilyen szintű eredménye valóban képes az emberiség javát szolgálni. Valószínűleg ezt a tudományos eredményt hazánkban soha nem lehetett volna elérni. Azzal kell szembesülni, hogy a hazai tudományos élet csak azt fogadja el tudományos értéknek, amiről amerikai tudományos lapokban amerikai tudósok többször publikáltak. Az a kutató, aki olyan munkára adja a fejét, amivel még senki nem foglakozott hazánkban, meglepő dolgokkal találja magát szembe. Személyes élményem volt, amikor egy szerény felismerést próbáltam néhány hazai professzornak előadni, de az első mondatokon sem jutottam túl. Jött a kérdés „Hány publikáció jelent meg külföldi tudósoktól a témában?” Zavarban voltam és azt mondtam, hogy az sem elképzelhetetlen, hogy talán elsőnek vetettem fel ezt a kérdést, és kerestem rá választ. A reakció meglepő volt „Akkor ez megint egy magyar szélhámosság.” Mindaddig bántott ez a kijelentés, míg azt nem tapasztaltam, hogy számos ország tudományos szakemberei nem a publikációkra, hanem az eredményekre kíváncsiak.

Hír:
Az UNESCO 23 új területet minősített bioszféra-rezervátummá Az UNESCO 23 új helyszínnel bővítette a bioszféra-rezervátumok listáját. A 23 új helyszínen 18 ország osztozik, ezzel a listán szereplő védett területek száma 529-re nőtt.

Az idei új kinevezések mellett egy visszavonás is történt. A németországi Bayerischer Waldot levették a bioszféra rezervátumok listájáról, ugyanis a jelenlegi működési feltételek nem felelnek meg az előírásoknak. Az új változásokkal jelenleg 105 ország összesen 529 rezervátummal szerepel a listán.

A legtöbb új bioszféra rezervátum az amerikai kontinensen van. Felkerült a listára többek között Argentínában Pereyra Iraola, a La Plata folyó legutolsó természetközeli állapotban megmaradt vizes élőhelye, a chilei Bosques Templados Lluviosos de los Andes Australes hegyvidéki régió, az Ecuador perui határánál lévő Podocarpus-El Condor természetközeli trópusi esőerdő, és egy kanadai tengerparti terület a Fundy-öbölnél.

(P) Ezek az erőfeszítések sajnos nem ellensúlyozzák az erdőirtásokat, a természeti környezet rombolását, a Föld kincseinek indokolatlan kitermelését. A hírrészlet utolsó mondatában az szerepel, hogy egy kanadai tengerparti területet is kijelöltek a Fundy-öbölnél. A kérdésem csak az: és a verespataki kanadai vállalkozást akkor hova soroljuk? Érthetetlen és elfogadhatatlan, amikor egy ország látszattevékenységet hajt végre, miközben más kontinensen pusztítja a természetet.

Hír, minden kommentár nélkül
Verespatak turista szemmel

A Verespatak fölötti fennsíkon augusztus végén megrendezett fesztivál látogatói csodálatos kilátásban gyönyörködhettek három napon keresztül. A falu házainak fele viszont már a bányatársaság tulajdonában van, a lakosságra nagy nyomás nehezedik.

A legszebb környezetben lévő, valamint a legszomorúbb témájú fesztivál címre egyaránt eséllyel pályázhatna a Széna Fesztivál. A fesztivált immár negyedik éve szervezik meg romániai környezetvédelmi civil szervezetek a bányászati beruházás elleni tiltakozásul. Bár szemmel láthatólag a látogatók egy része csak a koncertek és a buli miatt érkezett, a civil szervezetek sátrainál, az előadásokon és a vetítéseken – melyek témája főként a bányászathoz és környezetvédelemhez kapcsolódott – igen sok érdeklődő megfordult idén is. Eddig évente mintegy tízezren érkeztek a rendezvényre, a szám feltehetőleg idén sem maradt el ettől.

folyt. köv.

Írta és összeállította:
Dr. Szacsky Mihály

Rovat: