A minap kaptam egy drótpostát a Malaccombsült császárgombamártásban című bejegyzésem kapcsán bélabácsitól – a blogter egyik állandó külsős látogatójától –, aki kérésemre megosztotta velem (velünk) tapasztalatait és fotóit erről a ritka és kevésbé ismert finomságról... Íme bélabácsi levele:

„A gombázásról:
Kb. 30 éve gombázom több-kevesebb rendszerességgel az Északi-középhegység egy általam nagyon kedvelt területén, ez pár négyzetkilométeres terület, tehát gondolhatod, hogy minden fát, bokrot gyerekkora óta ismerek. Újabban fotózom is – persze nem profi módon – a gombákat, virágokat.

A császárgombáról:
Igazából melegkedvelő, déli faj. Nem tömeges nálunk. Inkább kisebb foltokban fordul elő. Ezt úgy értem, hogy egy egységet alkotó, azonos élőhelyet jelentő erdőben sem nő mindenhol. A termőhely tehát nagyon behatárolt, erre a gombára jellemző, hogy ha találsz valahol, akkor érdemes felírni a helyet és dátumot, mert ott lesz egy év múlva is, plusz-minusz 1 hét eltéréssel. Ha valami extrém időjárási helyzet van, ami nem kedvez neki, akkor abban az évben ott nem terem és kész. Majd jövőre.

Gyökérkapcsolt faj, hasonlóan, mint a vargánya. Élőhelye a félig nyílt tölgyes, sűrűbb aljnövényzet esetén is, akár magas fűben is. Félig nyílt, tehát záródott a tölgyes lombozata, de ritkán állnak a fák, sok a fény és meleg a talaj. Ugyanakkor szinte mindig van a közelben 100 méteren belül ki nem száradó patak.

Július utolsó hetétől augusztus közepéig lehet rá számítani, de ha a július végi csapadék elmarad, sőt az augusztusi is, akkor szeptember, sőt október elején is előjön, de csak ha nagyon meleg nyár előzte meg. Végig csapadékos, hűvösebb években alig vagy egyáltalán nem találni. Tehát magas évi átlaghőmérséklet kell neki. Nyilván – mint minden gombát – a szárazság megöli, ezért jellegzetes a patak-közeli, de nem sötét hely, hajnali harmatokkal még kánikulában is. Érzékenyebb tehát, mint a vargánya. Ahol vargányát évek óta nem láttak, ott császár sem lesz. Meredek déli lejtőn tehát hiába van meleg, nem marad elég víz. A képen látható császárgomba-zsákmány két-két keleti és nyugati enyhe lejtésű hegyoldalról származik, mondom, mindegyik közelében van mély szurdok, vízfolyás. Elterjedésére jellemző, hogy nemrég láttam egy filmet, ahol Szicíliában szedték. Gondolom ott más fajjal gyökérkapcsolt.

Valóban ritkaság: piacokon nem látni, hogy árulnák. Minden gombász a saját hasát tömi vele. A képek, amiket küldtem, az élőhelytől nem messze készültek, de nyíltabb, naposabb helyen – a minőség kedvéért –, tehát ne pont abban a környezetben keresd.

Az én kedvenc receptem a császárgomba leves, zöldségekkel, tejfölös habarással a végén. :) Szeretem, hogy viszonylag hosszabb főzés után sem plötyi, hanem roppanós a húsa. A fagyasztást jól tűri. A szára kemény, azt nem szoktam felhasználni.

Az idősebb példányok sajnos kukacosak lehetnek. Nagyon gyorsan nő, ha egy kis pár centiméteres tojáskát találsz, és van némi csapadékra kilátás, vissza kell menni oda fél nap múlva, akár esőben is, és már közepesen kifejlett lesz. Gyorsabb, mint bármilyen általam ismert faj. Persze, ha csak száraz időben kínlódja ki magát a földből, akkor lassabb a növekedése.

Bélabácsi”