Ennek mákja volt, mert ráfutott, ez meglátta, jutányos volt, megvette, ez belevágott, ez megfőzte, és az a kis huncut majd mind megeszi!

Kb. 7 kg paradicsomot vettem – ennyi volt összesen – 150.-Ft/kg-os áron, ami valljuk be, megfizethető. Aztán belevágtam a kísérletbe. Tavalyelőtt ugyanis igencsak megszívtam a paradicsom befőzést…

A passzírozóm elég gagyi, ezért rásegítettem a gyümölcscentrifugával, és a gépben maradt pépet eresztettem át még egyszer a passzírozónak csak nagy jóindulattal nevezhető gyerekjátékon.

Leküldtem a paradicsommal még vagy öt sárgarépát, egy fél zellergyökeret, és friss, kötegbe kötött szurokfűvel, bazsalikommal és kakukkfűvel felfőztem. Mert olaszosan főzünk…

A paradicsomot nyitott ajtajú sütőben előre melegített üvegekbe töltjük. A palackokat azonnal lezárjuk. Zárhatjuk hólyagpapírral, üveghártyával (cellofánnal), dugóval, pecsételve vagy szurkolva. Legegyszerűbb, legbiztosabb és a leggyorsabban készíthető zár a marhabéllel való lezárás. A vékony marhabelet szükségszerinti kis kockákra szabjuk, pár percig hideg vízben áztatjuk, tiszta ruhába megtörülgetve, a bél sima oldalát kívül hagyva, hirtelen az üvegre simítjuk. A forró paradicsomtól azonnal szárad és igen tartósan zár.

Általában egy liter paradicsom 1,1 kg paradicsomból készül, de sűrűbbre is főzhetjük, ha úri gusztusunk úgy kívánja. A lezárt palackokat jól betakargatjuk, hogy lassan hűljön ki. Ja igen, egy kis szalicil az üvegek alján nem árthat, csak a béke kedvéért…