Indul a verkli

Index kiöltözés (oppardon, kiköltözés)

A héten fesztiválozunk, ezért struktúránk (mer' nekünk olyan is van) kissé átalakul. A különleges helyzetek különleges embereket követelnek, ahogy a költő mondja - meg különleges technikai megoldásokat, ahogy mi hozzágondoljuk.



Mindenki őszinte bánatára a következő napokban cikkeink nem fognak hajnali kilenckor frissülni, viszont cserébe naponta öt, csöpögő nyomdafestékű írásra számíthattok. Kivonultunk ugyanis az élet sűrűjébe, mondhatnánk, közétek, kedves Olvasók, bár ez kissé patetikusan hangzik. Akinek tehát elintézetlen dolga lenne újságíróinkkal, az a héten a Sörpincével szemben, az Ofotért előtti asztalkáknál személyesen intézheti el azt velük.

Szóval a héten cikközön: benyomásokról, koncertekről, emberekről, ufókról, meg mindenről, ami az utunkba akad. Reméljük, akciónk idén is megdobogtatja majd az Index- és fesztiválrajongók szívét, és hatalmas lelkesedéssel ölelnek majd (metaforikus vagy akár tárgyiasult) kebleikre bennünket.

Azért persze idei pályafutásunk is nyögve és nyelősen indult, és mire sikerült különböző technikai kütyüinket módszeresen szétpakolni és beüzemelni, az események is rohamos kifejlődésnek indultak. Az ideiglenesen kitárulkozó bódékocsmák előtti üres padok már a múlt ködébe vesztek, amint elkezdtek zenélni az első fecskék. Lassan benépesül a belváros, az átlagéletkor kitartóan csökken - és ki tudja, hol áll meg... Még a kutyák is csóválják a farkukat.

Most már tehát közöttetek vagyunk, és aki azt látja, hogy egy ismeretlen fényképezi éppen, nyugodtan gondoljon a legrosszabbra, hogy portréja nemsokára elözönli a világhálót. Akkor a mindennapi viszontlátásra, és mindenkinek önfeledt fesztivállátogatást kívánunk. Aki pedig nem élvezi velünk együtt a helyzet varázsát, annak üzenjük, hogy már csak ötöt kell aludni, és vége...

Rovat: