Metál és akusztika

Illésfalvi Iván már megint itt van

Illésfalvi Iván barátunk újra hallatta hangját. Ezúttal nem kukoricázott lehetőségeivel, hiszen szinte egyszerre két lemezt is megjelentetett. Nem mondanám, hogy piacra dobta műveit, hiszen Iván nem az a piacorientált gondolkodású fazon. Jól ismerem őt, higgyetek nekem.

Az egyik korong Ivy nemrég alakult bandája, az Ötödik Évszak négy felvételét tartalmazza. Az előző csapat, a Lust átadta magát a történetírás műfajának, Iván és Tóth Gábor dobos pedig úgy döntött, más társakkal folytatja a hangszerek nyűvését. Műfajilag a demo muzsikája a heavy metal felé mutat, sokszor metafizikus szövegeket közvetítve. Néha a lejátszó elrepül a basszustól, bár a háttérben cincogó akusztikus gitár azért sokszor lágyít a zakatoló muzsikán. Az Ülsz és a Másik hang dübörgő szerzemények. A Láz változatos kompozíció: a lágy, akusztikus kezdéstől lejutnak a vágtató instrumentális virgázásig. A zárótétel – a Lendület – hosszú hangszeres betéttel zárul; egy fülbemászó témát variálnak meg alaposan a legények.

Iván másik lemeze az új szólóanyaga – a Harmoni –, szintén akusztikus gitárral, hol angol, hol magyar szöveggel felvéve. Azért más, mint az első, a Reflections lemez. Egyrészt több a magyar nyelvű szerzemény, másrészt több a humor. Iván barátunk ezúttal is górcső alá veszi életünk visszáságait, alaposan kicifráz néhány népszerű, különben nem igazán színvonalas zenei műfajt. A lemez hallgatása során megtudhatjuk, mire jó egy kamion, miért szeressük Amarillát, milyen a sudár jegenyefa, hogyan nézünk ki a fejünkből, ha nincs mit tenni. Persze személyes érzéseibe is betekintést enged a szerző; a Szakad, a Madarak vagy a Még írok őróla, illetve érzéseiről szólnak.

Bár sok lehetőség nincs egy ilyen öntörvényű, eredeti alkotó esetében a promócióra, mi most itt megragadjuk az alkalmat, és bátran ajánljuk mindkét produkciót azoknak, akik valami eredetiségre, vagy üzenetre vágynak korunk boglya nélküli életútjain.

Rovat: