Most aztán lebuktam. A Honvéd Együttes, azaz a fesztivál nyitóelőadásán elárultam magam – önkéntelenül. Szóval lebuktam, mert hogy nem csupán a táncért járok táncfesztiválra, az innentől tagadhatatlan.

A Fekete gyöngyök című előadáson négy együttes együtt és külön-külön is húzta a talpalávalót. S hogy milyet? Igazi vérbeli cigány muzsikát, csak kicsit másként. A Novák Eszter szerkesztette esten egymás mellett szerepelt ugyanis a magyar, a román, a szerb és még megannyi tájegység jellegzetesen egyedi és mégis közösségi tánca. Ezt, azaz az egyek vagyunk és mégis különbözőek gondolatát szimbolizálta a kezdő párhuzamos mozgás is. Hiába van távolság, a cigány tánc mindenhol ugyanolyan: szívet, lelket kér, sőt követel. Nem elég hozzá a profi tánctudás, a hozzáértés - ezt érezni kell!

A Fekete gyöngyök egy körkép a Kárpát-medencei cigányságról. De egyben korkép is, hiszen az autentikustól az elvárosiasodott műfajokig egyaránt bemutatja a táncokat, zenéket. A koreográfusok (Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Orza Calin, Demarcsek György, Diószegi László, valamint Zsuráfszki Zoltán) vezényletével a Honvéd Együttes az esten apró történetek, jelenetek által többek között örkői, szatmári, csávási csárdást és szökőt, márossárpataki cigányverbunkot mutatott be. Hihetetlen energiát, a mozgás szépségét és ötletességét láthattuk viszont a Párbeszéd című női és férfi énekhangra valamint női-férfi táncosra írt számban, melyben egy pár perlekedésének, egymásra utaltságának és elválaszthatatlanságának lehettünk tanúi. A cigány ardeleana a mindennapi ember és a sorból kilógó különc helyzetén gondolkodtatott el, míg a Cigánycsárdás és szökő Csávásról című szám a nők és férfiak egyenlőtlenségét mutatta be. Az előadás jelenetei között a táncegyüttest kísérő zenekarok szórakoztatták a nagyérdeműt. Szalai Antal cigányzenekara virtuózitását a csárdásvariációkban és Dinicu: Pacsirtájának előadásában is megmutatta. A Karánsebesi Armenisana Fúvószenekar pörgős, Boban Markovicra és Orkestar-jára emlékeztető balkáni, míg a Hegedős Együttes autentikus, magyaros cigányzenét szolgáltatott. A Lindri Kvartett sirató- és hagyományos cigány dalaiban pedig a mindennapok, a szerelem szépségéről és nehézségéről szólt.

Klausz